Lehet Más a Politika! -- Csongrád megye -- Szeged

Tisztelt Képviselő Urak!

Azért fordulunk Önökhöz, mert Önök a 2010-es Országgyűlési Választásokon megnyerték a csongrád megyei 1., 2. és 3. egyéni választó kerületet. Ezért a választási törvény szellemében Önök hivatottak képviselni Szeged és környékének érdekeit az Ország Házában.

Az utóbbi időben mind a Parlamentben, mind pedig az országos sajtóban többször szóba került a részben Szegedre tervezett nagy lézerkutató központ (angol rövidítésével élve) az ELI. Legnagyobb sajnálatunkra arról értesültünk több egymástól független forrásból is, hogy a beruházás tervezése a kormányzati adminisztrációnak „köszönhetően” késik. Ez a késés a beruházás megvalósulását komoly mértékben fenyegeti.
Pedig nemcsak Szeged és környéke, hanem egész Magyarország sokat nyerhet az ELI-n. A teljes költségnek (244 millió euro) mindössze 15%-át (kb. 36,5 millió eurót azaz kb. 10 milliárd Ft-ot) kellene hazai forrásokból fedezni (5 év alatt), a többit az EU strukturális alapja biztosítaná. Utána az ELI-ben részvevő tagállamok által befizetett fenntartási összegek jelentős része Magyarországon kerülne elköltésre. Tehát komoly mennyiségű pénz áramolna az országba, komoly adóbevételhez jutatva a központi költségvetést és munkahelyeket teremtene Szegeden és környékén. Az óvatos becslések is 10-15 éves megtérülést jósolnak, az optimisták már 5 év alatti megtérülésről beszélnek. Ráadásul a magyarországi felépülés nem jelent semmiféle kötelezettséget a működés finanszírozására, amint az több sajtóhírben tévesen megjelent. Ha Magyarország nem akarja, vagy nem tudja finanszírozni a fenntartást, akkor a konzorcium többi tagja fogja megtenni, viszont ekkor a magyar kutatók kiszorulnak a lézer használatából. (Itt jegyeznénk meg, hogy Magyarország – nagyon helyesen – nagyjából 1 milliárd Ft-ot fizet a CERN-nek, hogy magyar kutatók mehessenek ki Svájcba és használhassák a részecskegyorsítót.)
Az ELI megépülésének más, pénzben kevésbé mérhető hozadéka is lenne. Nézzük meg, hogy az elmúlt években mennyi sajtómegjelenést biztosított Svájcnak a CERN és az ott beinduló LHC! Ezután gondoljuk bele, hogy az ELI-ben elért tudományos eredmények hány ember előtt teszik ismerté Magyarországot!
Az ELI-ben nem csak lézerfizikai kísérletek lesznek. Gyakorlatilag a természettudomány minden ága valamilyen szinten meg fog jelenni a kutatóközpontban. A nemzetközi tekintetben is kimagasló, sőt egyedülálló tudományos tevékenység végzése, az egyedülálló kísérleti lehetőségek segítik a legmagasabban képzett, legtehetségesebb kutatók hazánkban maradását.
A természettudományokra is kiemelt figyelmet irányíthat a központ, így közvetlenül befolyásolja a diákok orientálódását. A természettudományok és különösen a fizika nem a közkedvelt tárgyak közé tartozik. Ezért kevés diák választ olyan egyetemi szakot, ahol a fizika ismerete szükséges. Ez vezetett a Magyarországon tapasztalható mérnökhiányhoz. Az ELI ugyan nem oldja meg ezt a problémát, de közvetve segítheti a természettudományokat népszerűsítő projekteket, azzal hogy folyamatos sajtómegjelenést biztosít a legújabb és legmodernebb tudományos gondolatoknak, kísérleteknek.

Ősszel úgy tűnt, hogy ezek az érvek meggyőzték a kormányzatot is. Orbán Viktor szeptember 27-én tett látogatásakor nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy a kormány támogatja az ELI megépítését. Nem értjük, hogy azóta mi történt. Miért nem íródtak alá a szükséges szerződések? A hivatalos indoklás szerint a kormány szeretné látni a legapróbb részleteket is, csak közben minden határidőből kifutunk. Egy hétköznapi hasonlattal élve ez olyan, mintha sokáig beszélnénk arról, hogy milyen jó lesz a fagylalt, és mire oda jutnánk, hogy megkóstoljuk, azt látjuk, hogy elolvadt a kezünkben. Szintén értetlenül állunk az előtt, hogy a kormányzati kommunikáció az ELI-t egy helyi jelentőséggel bíró beruházásként értékelik, mintha az csak Szegednek és környékének hozna hasznot. A beruházás nemcsak országos, hanem európai jelentőéggel bír. Egy ilyen projekt sikere, melyre egész Európa, sőt az egész világ figyel, az ország presztízsét növeli. Míg kudarca súlyos bizalomvesztéssel járna, és meggátolná a későbbi hasonló projektekre benyújtott magyar pályázatok sikerét.
Úgy gondoljuk, hogy a projekt sikere minden magyar állampolgár érdeke. Ezért nem szeretnénk, ha a beruházás a magyar belpolitikai harcok martalékává válna. Hisszük, hogy minden vitában az észérveknek kell játszania a döntő szerepet, márpedig itt az (általunk ismert) érvek súlyosak, és egy irányba mutatnak. Úgy gondoljuk, hogy a szakmai érvek meggyőzik a döntéshozókat is, ahogy minket is meggyőztek. Csak nehogy túl késő legyen! Ne nehezítsük tovább az amúgy is időzavarba került projekt helyzetét!

Ezért arra kérjük Önöket, hogy a megfelelő kormányzati tisztségviselők, különös tekintettel Orbán Viktor figyelmét hívják fel a fenti tényekre, és segítsék elő a tervezés megkezdéséhez szükséges szerződések mielőbbi aláírását.

Tisztelettel:
Az LMP helyi csoportja

Az alábbiakban a 2010.12.10-i szegedi közgyűlés fontosabb, komolyabb vitát kiváltó döntéseivel kapcsolatos álláspontunkat, konkrét döntéseinket és ezek indoklását ismertetjük. Amellett, hogy önálló beadványunkkal sikerült a közvetlen demokrácia erősítése érdekében a kötelezően kiírandó helyi népszavazáshoz szükséges aláírások arányát 20%-ról 10%-ra csökkentenünk,

1. a szakemberekkel történt konzultáció után a gyermekek érdekében „nem”-et mondtunk a Szőregi úti gyermekotthon Tápéra költöztetéséhez,
2. nem asszisztáltunk a fidesz-jobbik koalíció által gátlástalanul megvalósított szegedi cégvezető-leváltáshoz és ismeretlen emberek városi cégek élére történő kinevezéséhez,
3. nem támogattuk, hogy az önkormányzat „fű alatt” visszafordíthatatlan pályára helyezze egy gázerőmű megépítését Szegeden, és
4. nem járultunk hozzá a kétszintű önkormányzati bizottsági struktúra bevezetéséhez.

Szeretettel várjuk Önöket az LMP irodájában hétfőn (december 6.) 19 órára, ahol csapatunk ismerteti Önökkel a december 10-i közgyűlés előterjesztésit közérthető, emészthető formában, majd ezen előterjesztésekről,és a képviselendő LMP-s álláspontról közösen beszélgetünk.

Három döntési pont volt ezen a közgyűlésen:
•    az LMP-s módosító beadvány
•    a FIDESZ-es módosító beadvány
•    illetve a bizottsági helyekről, és annak összetételéről való döntés.
Az alábbiakban Szentistványi István indoklását olvashatjátok:

A Fidesz közreműködésével a Jobbiknak sikerült elérnie, hogy a szegedi önkormányzatban jóval több bizottsági helyet kaparintson meg, mint amennyit választási eredménye és a közgyűlésben való részvételi aránya indokolna. Az LMP szerint ezzel létrejött a Fidesz-Jobbik koalíció.

A minimális többséggel bíró Fidesz bizottsági elosztásokról szóló javaslatai nem tükrözték a választói akaratot: a Jobbik például jóval több bizottsági helyet söpörhetett be, mint amennyi a választási eredmények arányából következne.

A Póda Jenő fideszes képviselő által kinyilvánított szándék – mely szerint a közgyűlés működése nem múlhat eseti megállapodásokon – új értelmet nyert. A közgyűlésbe épphogy csak bejutott Jobbikot kistafírozták bizottsági helyekkel, létrehozva ezzel egy mindkét félnek túlhatalmat biztosító Fidesz-Jobbik koalíciót. A Jobbik pedig – mely kitanulta az SZDSZ legrosszabb idejére emlékeztető módszereit, hogy hogyan kell felülreprezentálni magukat a politikában – örömmel szavazott a torz bizottsági struktúra kialakítására.

Úgy tűnik, az úthengerként nyomuló Fidesznek és a látszatellenzéki Jobbiknak semmi sem drága, amikor a hatalom a tét.

Sajtómegjelenés:

• http://szegedma.hu/hir/szeged/2010/11/lmp-fidesz-jobbik-koalicio-alakult-szegeden.html
  
• http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/malovics_szegeden_letrejott_a_fidesz-jobbik_koalicio/2188535/
  

Korábban a programunkban azt ígértük, hogy a közgyűlések előtt nemcsak az előterjesztéseket tesszük közzé listáinkon és blogunkon, hanem a közgyűlési előterjesztések lényegéről, viszonylag tömören,és nem utolsósorban közérthető módon megfogalmazunk egy-egy összefoglalót is. Minderre az okt 27-i közgyűlés előtt még nem került sor, amelynek oka, hogy kapacitásainkat túlnyomórészt lekötötték a Város Közgyűlésének SZMSZ-ével (Szervezeti és Működési Szabályzat) kapcsolatos kérdések, illetve a vonatkozó tárgyú módosító javaslataink elkészítése. A tisztelt választópolgár talán könnyen gondolhatja azt, hogy inkább a konkrét problémákkal kellett volna foglalkoznunk különböző procedurális kérdések helyett. Ezek a „procedurális kérdések” azonban a következő években nagyon jelentős mértékben befolyásolhatják a helyi demokrácia minőségét, és egyáltalán azt, hogy milyen módon, mennyire átlátható formában születnek meg a Városunk jövőjét akár hosszú távon is meghatározó kérdések.
 

Frakciót alakított a Szabad Város Egyesület a szegedi közgyűlésben. A frakcióalakításhoz legalább három képviselő kell, az önkormányzati választáson jelölőszervezetként egyáltalán nem szereplő egyesületnek pontosan ennyi tagja (Kenyeres Lajos és Kormos Tibor egyéniben, Nagy Sándor listán) jutott az MSZP-Összefogás Szegedért zászlaja alatt a Közgyűlésbe. Kenyeres és Kormos összesen 2789 voksot szereztek. Kérdés, hogy ezek hány százaléka köszönhető a személyüknek és mennyi a nevük mellett szereplő MSZP logónak.

Az LMP egyetlen egyéni mandátumot sem szerzett, a tizennyolc egyéni jelöltre, akik a párt nevében mérették meg magukat összesen 2959-en szavaztak. Ez egyetlen listás mandátumra volt elég. Faramuci dolog a választási matematika.

Véleményem szerint akár több kampányértékelés megírása is szükséges lehet, ugyanis erősen valószínűsíthető, hogy Szegeden 8-9 hónap múlva ismét önkormányzati választásokra kerül sor. Ennek műfaja hasonló: önkormányzati választás, amely egy fiatal pártnak mindig nehezebb erőpróba. De ne legyenek illúzióink: ez majd még nehezebb lesz. Egyrészt azért, mert pusztán időközi, tehát még alacsonyabb lesz a részvételi arány, ami nekünk nem kedvez – legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint. Másrészt a párt országos kommunikációja sem áll majd a kampánylogika szolgálatában (igaz, lehet, több anyagi támogatásra számíthatunk). Harmadrészt, még inkább ki fog éleződni a helyzet arra a kérdésre, hogy ki irányítsa majd a várost (Botka vagy nem Botka). Esetleg megkönnyítheti a dolgunkat, ha nem indul az MKKP és a ZB.

Mint a címben is jeleztem – ez szubjektív kampányértékelő. A számokat, a statisztikákat természetesen nem szabad mellőzni, de pusztán ezekre alapozva nem lehet jó és használható kampányértékelőt csinálni. A tisztán tudományos módszerekkel sztem amúgy is kevéssé ragadhatók meg egy ilyen jelenség lényegi összetevői, egyrészt mert egy soktényezős, sokismeretlenes egyenletről van szó. Másrészt mert tömeglélektani, irraacionális tényezők – és akár véletlenszerű események - is szerepet kaphatnak a végeredmény kialakulásában. Szükség van a személyes tapasztalatokra és a személyes intuíciókra épített összefüggések feltárására is ahhoz, hogy valós képet kapjunk.

A leadott szavazatok százalékában kifejezhető eredményünk tavaszhoz képest a felére csökkent. Ez mindenképp kudarc, igaz, ha az utolsó, Szegedre vonatkozó közvélemény-kutatások eredményeit nézzük, akkor siker.

Mielőtt elkezdenénk az LMP önkormányzati képviselőjének, Szentistványi Istvánnak a döntéseit indokolni, két dolgot kell elöljáróban leszögeznünk. Először is, Szentistványi István döntéseit nem egyedül ő hozza meg abban az értelemben, hogy a lehetséges döntési alternatívákról az LMP helyi csoportja és a képviselőnk közösen gondolkodnak, alakítanak ki álláspontot. Másodszor, e közös gondokodás természetesen nem mérlegelhet minden alternatívát, mindig adódhatnak a közgyűlésen váratlan helyzetek, melyek Istvántól azonnali reakciót igénylelnek. Ilyen volt az alakuló közgyűlésen például a szóbeli előterjesztéseké (az ad-hoc, új szmsz-t előkészítő bizottság megalakítása, illetve az alpolgármester(ek) személyének előterjesztése). 

Ezek figyelembevételével döntéseink indoklása "tovább" mögött tallható

(Szakmai háttérelemzések a szegedi SZMSZ reform kapcsán 1.)

A szegedi LMP szervezete felkért, hogy készítsek egy ütemtervet az elkövetkezendő hetek közgyűlési teendőiről. Az irányadó határidőket az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, a 23/1995. (VI. 16.) Kgy. rendelet határozza meg. A másfél évtizede keletkezett jogszabály több módosításon ment keresztül, mára meglehetősen áttekinthetetlen képet nyújt nemcsak a laikusok, de a jogászok számára is.

További módosításokat tett szükségessé az önkormányzati törvény nyári módosítása, illetve a képvislők számát radikálisan csökkentő új önkormányzati választási törvény is. A múlt hónapban leköszönt szegedi Közgyűlés megtehette volna, hogy az új testület alakuló ülésével hatályba léptetve szinkronba hozza ezekkel a jogszabályokkal a helyi SZMSZ-t. Nem tette. Az új Közgyűlés így jogalkotási kényszerhelyzetbe került.

Az alakuló ülésen a Fidesz kezdeményezésére Botka László polgármester október 27-ére (szerdára) hívta össze a testületet. A közvélemény számára elérhető információkból több lehetséges ütemterv is leszűrhető a következő napokra. A jelenleg hatályos SZMSZ szerint a legvalószínűbb időpontok, határidők a következők:

A táblázat híven tükrözi, hogy az egész folyamat jogszerű lebonyolításából eleve kizárták a határidőben benyújtott előterjesztéseket és önálló indítványokat.