Lehet Más a Politika! -- Csongrád megye -- Szeged

Frakciót alakított a Szabad Város Egyesület a szegedi közgyűlésben. A frakcióalakításhoz legalább három képviselő kell, az önkormányzati választáson jelölőszervezetként egyáltalán nem szereplő egyesületnek pontosan ennyi tagja (Kenyeres Lajos és Kormos Tibor egyéniben, Nagy Sándor listán) jutott az MSZP-Összefogás Szegedért zászlaja alatt a Közgyűlésbe. Kenyeres és Kormos összesen 2789 voksot szereztek. Kérdés, hogy ezek hány százaléka köszönhető a személyüknek és mennyi a nevük mellett szereplő MSZP logónak.

Az LMP egyetlen egyéni mandátumot sem szerzett, a tizennyolc egyéni jelöltre, akik a párt nevében mérették meg magukat összesen 2959-en szavaztak. Ez egyetlen listás mandátumra volt elég. Faramuci dolog a választási matematika.

Az egyéni mandátumok túlsúlya folytán a kisebb egyesületeknek esélyük sincs listás helyet szerezni és még az 5%-os támogatottság is csak egy képviselői helyet eredményez. Holott az egyes listák mögött csapatmunka áll, a város egészére nézve irányadó koncepció és kivételes esetben program.

Listás mandátumot összefogásban is nehéz szerezni, a nyári törvénymódosítás ugyanis bevezette a töredékszavazatok 5%-ához kötött bejutási küszöböt. Közös lista esetében ez két jelölőszervezetnél 10%, háromnál 15%. Nem is meglepő, hogy a Fidesz önállóan állított listát, amelyen számos KDNP-s jelölt is szerepelt, illetve több kereszténydemokrata indult fideszes színekben egyéniben is. Az előzetes várakozások szerint még az is előfordulhatott volna, hogy minden körzetet megnyernek a kormánypártiak, a magam részéről én sem számoltam háromnál több szocialista egyéni sikerrel. Utóbbi esetben egy közös Fidesz-KDNP lista valószínűleg nem érte volna el a rá irányadó 10%-os küszöböt. A KDNP tehát kimaradt a jelölőszervezetek közül, valószínűleg azért, hoyg nehogy elvesszenek a töredékszavazatok.

Miért nem lett a KDNP-nek frakciója? Ezt a legújabb fideszes SZMSZ-módosító javaslat tükrében könnyű megmagyarázni: a legnagyobb frakció vezetőjének speciális előjogai vannak a szegedi közgyűlésben, a javaslat ezeket nagy mértékben bővíteni kívánja.

Miért lett az SZVE-nek frakciója? Nem meglepő, hogy a képviselőcsoport megalakulását csak az alakuló közgyűlés után jelentették be. Az egységes Fidesz képviselőcsoport létrejöttével az MSZP elvesztette a legnagyobb frakció esélyét, így könnyen megválhatott a három ex-SZDSZ-es képviselőtől.

Az önálló frakció ugyanis extra megszólalási esélyt jelent. Frakciónként a vita elején 6 perces hozzászólásra, a vita lezárást után 2 perces ügyrendi, illetve 3 perces ún. frakció-hozzászólásra ad lehetőséget a hatályos SZMSZ. Mindez a frakcióhoz nem tartozó képviselőket (jelenleg) nem illeti meg.

A méltánytalan helyzet ellen a most folyó, enyhén szólva is kacifántos SZMSZ-módosítgatási procedúra során Szentistványi István három módosító javaslatot is benyújtott, melyek indokolásában az LMP (és ezáltal a Jobbik!) listán szerzett mandátumaira tekintettel a fenti esetekben a frakcióhoz nem tartozó képviselők számára is szeretné elérni a többlethozzászólások jogát. Mondanom sem kell, hogy ezek a javaslatok nem Szentistványi István egyéni gondolatai, megfogalmazásuk mögött valódi csapatmunka van. Ugyanakkor tartalmaznak utalást arra is, hogy amennyiben a jövőben valaha bejut még független képviselő a szegedi közgyűlésbe, őket sem lenne ildomos ilyen módon hátrányosan megkülönböztetni. Mindez persze vita tárgyát képezheti, kíváncsian várom, hogyan dönt a közgyűlés szerdán.