Az alábbiakban szeretnénk közérthetően bemutatni és elmondani a véleményünket a 2011. február 25-ei szegedi közgyűlés előterjesztéseiről a következő két megjegyzéssel:

(1) a kiindulópontként használt anyagok egyáltalán nem törekszenek az egyértelműségre (és a teljességre), ezért előfordulhat, hogy valamit félreértettünk (valamiben tévedünk) - ez egyfajta "olvasata" az előterjesztéseknek (a mi olvasatunk).
(2) a kedden beérkezett módosító-dömpinget érdemben már nem igazán tudtuk figyelembe venni az anyag összeállításakor (1-2 esettől eltekintve).

A. Központi jogszabályváltozásokból eredő rendelet-módosítások:

1. Helyi adórendeletek felülvizsgálata
Előterjesztő: Polgármester

Az előterjesztés különböző, a helyi önkormányzat bevételeit érintő törvényi változások átvezetését szolgálja a helyi adókról szóló rendeletekbe. Ennek az előterjesztő szerint semmilyen lényegi hatása nincs, nem emeli és nem is csökkenti sem az önkormányzat bevételeit, sem pedig a helyi vállalkozások által fizetendő adók mértékét.

1.1. A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól és díjáról, továbbá az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékéről
Előterjesztő: Címzetes Főjegyző

Egy új törvényi rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy a házasságkötés és az élettársi kapcsolat létesítése a hivatali munkaidőn kívül és a hivatalosnak minősülő helyszíneken kívül is megtörténhessen – egy, a felek által a hivatalnak fizetett díj ellenében.

B. Szociális és lakásgazdálkodással, illetve városfejlesztéssel kapcsolatos rendelet-módosítások:

2. Az Önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet módosítása
Előterjesztő: Polgármester

Az előterjesztés szerint a városvezetés szigorítana a szociális bérlakáshoz jutás feltételein. Erre az előterjesztő szerint azért lenne szükség, mert túl alacsony jövedelem esetén a lakók a lakás rezsijét sem képesek fizetni. Ezért javasolják, hogy az egy főre eső jövedelemhatár emelkedjen a mindenkori nyugdíjminimum 50%-áról 75%-ára. A változtatás indoklása életszerűnek látszik, de felmerül a kérdés, hogy mennyire nevezhető szociálisnak az a rendszer, amely épp a legrászorultabbakat zárja ki. Hasonló okokból szigorítanának a jogcím nélküli lakáshasználat, az ifjúsági garzonházban történő elhelyezés és a nyugdíjasházban történő elhelyezés feltételein is, feltételül szabva a fizetőképesség (tehermentesség- és jövedelemigazolás) bizonyítását. Ezekben az estekben is a bérlakások esetén felmerülőhöz hasonló a dilemma, amivel találkozunk.

2.1. A szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 58/2006. (XII. 14.) Kgy. rendelet módosítása
Előterjesztő: Alpolgármester

Ez a rendelet-tervezet három különböző típusú „intézményi térítési díj”-at érint.

Az elsőt a Dr. Waltner Károly Otthon lakói fizetik. Fogyatékos emberekről van szó, akik különböző jogcímeken 71 000ft-ot kapnak támogatásként az államtól, és ebből 60ezret fizetnek ki az Otthonnak az ellátásukért. Jövedelmük jövőre nem emelkedik, ezért az előterjesztők nem javasolnak semmilyen díjemelést.

Hasonló a helyzet az ún. utógondozói ellátás esetén is. A rászorulók jövedelme szintén nem emelkedik (ha van egyáltalán), és ezért az ellátásuk díja (13 000ft) sem.

A legtöbbeket valószínűleg a bölcsődei, az óvodai és az iskolai gyermekétkeztetés árának emelkedése érinti. Itt a fizetendő összeg mértékét az ún. nyersanyagnorma határozza meg, ennek mértéke 4,7%kal emelkedik. Így a gyermekétkeztetés díjai mintegy inflációarányosan nőnének.

2.2. A szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásról szóló 2/2006. (II. 14.) Kgy. rendelet módosítása
Előterjesztő: Alpolgármester

Mint az előterjesztésből kiderül jövőre 10%-kal csökkennek azok az állami támogatások, melyeket az önkormányzat a szociális ellátórendszerére fordíthat. A szükséges költségcsökkentést elsősorban az ún. helyi ápolási díj megszüntetésével szeretnék elérni. Az ápolási díjat az előterjesztő szerint elsősorban fiatal munkanélküliek veszik fel, akik nagyszüleikhez költöznek –legalábbis papíron. A cél az lenne, hogy őket is becsatornázzák a munkanélkülieket regisztráló és ellátó rendszerbe. Így az önkormányzat megszabadulna egy tehertől, melyet lényegében az államra hárítana át. Az is kétségtelen, hogy ennek következtében a regisztrált munkanélküliek száma nőni fog. Szegeden eddig 423 személy kapott ápolási díjat. A szociális ellátórendszer valóban átalakításra szorul, de egyes elemeinek a teljes kinyesésével óriási szociális problémákat okozhat az önkormányzat a legrászorultabbak körében, így ezt semmiféleképpen nem tudjuk támogatni.

2.3. Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) kgy. rendelet módosítása
Előterjesztő: Polgármester

Biológus-ökológus szakemberek és természetvédelmi civil szervezetek közreműködésével 2005-ben egy javaslatot állítottak össze, amelyben számba vették azokat a területeket, amelyek Szeged város közigazgatási határain belül még természetközeli állapotúnak tekinthetők, és puszta létükkel hozzájárulhatnak a városi élőhely káros hatásainak mérsékléséhez. A város fejlődése, különböző beruházások, a lakott területek terjeszkedése valószínűleg megváltoztatná ezeket a területeket, ha nem figyelnénk oda rájuk, és végül eltűnnének ezek az „ökológiai szigetek”. Az „odafigyelés” eszköze lehet a védetté nyilvánítás, amelynek szabályait és menetét az 1996 évi Törvény a természet védelméről c. jogszabály tartalmazza.

Az előterjesztő ebben a javaslatban két terület, az Újszegedi Holt-Maros és a Maty-ér völgyének védetté nyilvánítását javasolja. Azért pont ezt a két területet, mert a Fejlesztési Iroda KEOP pályázatot szeretne benyújtani ezeken a területeken megvalósítandó vizes-élőhely rekonstrukcióra, és ennek feltétele a védetté nyilvánítás.

A védetté nyilvánítás előkészítése során lefolytatták a törvény által előírt egyeztetéseket (hatóságok, tulajdonosok, érintettek). Bár voltak ellenvetések, különösen a földtulajdonosok részéről, de a kezelési terv szerint a jelenlegi használatot (nádaratás, legeltetés, kaszálás) változatlanul lehet folytatni, míg olyan durva beavatkozás, ami a terület jellegének megváltozását okozza, pl. beépítés, a növényzet kiirtása, a talaj ledózerolása, a mocsár feltöltése, szemétlerakás, stb. a védetté nyilvánítás után nem lesz lehetséges. A kezelési terv ugyancsak tartalmazza hogy az érintett közutak és vízügyi objektumok szükséges kezelésének ezután sem lesz akadálya.

Kérdések, problémák az előterjesztéssel kapcsolatban:

1. Az előterjesztésben az szerepel, hogy az önkormányzatnak egyelőre nincs szándéka (lehetősége) a védett területeket megvásárolni azoktól a tulajdonosoktól, akik szívesen eladnák, pedig ez hosszú távon előnyös lenne, sok konfliktust el lehetne kerülni így.
2. Az előterjesztés tartalmaz arra utalást, hogy a „területek védelméről való gondoskodás az önkormányzat feladata, amihez elsősorban személyi feltételek biztosítása szükséges”. Fontos, hogy ez mielőbb megvalósuljon! A területek kezelése, sokszor rehabilitációja anyagi forrásokat is igényelne, de úgy tűnik, hogy ezt egyelőre csak pályázati forrásból lehetne fedezni.
3. A város érdekében a többi (20) védettségre javasolt területtel is mielőbb foglalkozni kellene! Ehhez elsősorban az erdészeti kezelőkkel kell megegyezni.

Információhiány:

A hatósági egyeztetésen elhangzott (Sindel János, Fejlesztési Iroda), hogy már elkészültek a tervek a vizes élőhely rekonstrukciókra a két terület esetén, de erről semmi információ nincs. Fontos, hogy ezek a természetvédelmi szempontoknak és a lakosság érdekeinek is megfeleljenek!

C. Költségvetéssel kapcsolatos előterjesztések:

3. Az Önkormányzat 2011. évi költségvetése
Előterjesztő: Polgármester

Szeged város költségvetése az ún. működési kiadásokat és bevételeket tekintve egyensúlyban van. Ez azt jelenti, hogy a városi hivatalok, iskolák és szociális intézmények működtetésére rendelkezésre áll a megfelelő összeg, melynek nagy része állami támogatás. De ezeknek az intézményeknek is romlani fog a helyzete az idén, mert a fő finanszírozási forrásukat, az állami normatívákat befagyasztották vagy kis mértékben csökkentették. Elsősorban ennek és bizonyos, a helyi adókra vonatkozó jogszabályi változásoknak köszönhető az, hogy Szeged bevételei nominálisan 2%-kal, reálértéken számolva pedig kb. 6%-kal csökkennek. A megszorítások elsősorban a szociális szférát érinthetik, a hiányzó összeget nagy részben az ápolási díj megszüntetésével teremthetik elő. Mindehhez azonban hozzá kell tennünk azt, hogy a városi egészségügyi intézmények működtetését az önkormányzat átengedte az egyetemnek, így az azokra vonatkozó pénzügyi adatok nem szerepelnek a költségvetésben.

Ez lényegében már az előző években is így volt, a város költségvetési hiánya és adósságállománya mégis jelentős mértékben nőtt. Az idén – a beterjesztett költségvetési tervezet szerint - újabb 4 milliárdnyi hitel felvételére van szükség. A további eladósodás azonban nagyrészt már korábbi közgyűlési döntések következménye.

Az újabb hitelek felvételére elsősorban azért van szükség, mert a már elkezdett, és közgyűlési döntésekkel valamilyen formában legitimált projektek folytatásához, befejezéséhez biztosítani kell az önerőt. A legnagyobb ráfordítást természetesen a „villamosprojekt” jelenti, itt több milliárd forintról van szó, leginkább ez a beruházás növeli a város eladósodottságát. Elméletileg le lehetne állítani ezt a költséges nagyberuházást, hiszen a legutóbbi közgyűlési döntés csak december 15-ig adott haladékot a kivitelező cégnek, amely máig sem készült el a munkával. Valószínűleg azonban ugyanaz a helyzet, mint akkor, vagyis a projekt befejezése több kárral járna, mint haszonnal. A többi, kisebb projekt általában jó vagy hasznos célokat szolgál, ilyen például a színház energetikai korszerűsítése, vagy a Szeged – Csongrád kerékpárút. Az újonnan tervezett beruházások közé tartozik a nagykörúti buszsáv megvalósítása, ehhez is szükséges önerő biztosítása is.

Vannak azonban a költségvetésben olyan tételek is, melyek vagy fölöslegesek álláspontunk szerint, vagy pedig homályos az, hogy pontosan mire fordítják, egy azonban biztos: növelik a hiányt és a város eladósodottságát.

Ezek közé tartozik mindenekelőtt a Városrehabilitáció I. illetve II. címszó alatt, a Biopolisz projekt önrészéhez szükséges önerő, majdnem 700 millió, amit hitelfelvételből finanszíroznának. Ez a projekt, nevével ellentétben nem szolgálja a fenntartható fejlődést, pusztán a belváros egy kisebb részének csinosítását, és a jelenlegi gazdasági helyzetben luxusnak tűnik erre 700 millió Ft-ot költeni.

Egy másik problémás tétel a Szegedi Ipari és Logisztikai Park fejlesztésére előirányzott 87,5 millió Ft. Ez nem része semmilyen uniós vagy állami projektnek, és az előterjesztésből egyáltalán nem derül ki, hogy milyen célokat szolgál. Egyetlen, a SZILK területére tervezett beruházásról van tudomásunk, ez a gázerőmű, melynek építését 2012-ben fogják elkezdeni a tervek szerint. Felmerülhet a gyanú, hogy ez is esetben is arról van szó, hogy egy magánberuházás részben közpénzből valósul meg. A Greenpeace szegedi csoportja által rendezett fórumon megkérdeztük, hogy ez az összeg a projekt előkészítését szolgálja-e, de a beruházó cég vezetői  azt válaszolták, nem tudnak erről.

Kisebb, de érdekes tételek a következők: A karácsonyi díszkivilágítás utólagos finanszírozására 15 millió Ft értékben. A Kárász utcai díszburkolat javítgatására és a dísznövények cseréjére pedig 10 millió forint elköltését tervezik.

A korábbi költségvetésben szerepelt a bevételi oldalon egy tétel, eszerint évente 55 millió Ft folyt be az ún. Parkolási Alapba. Az idei előterjesztésben már az is szerepel, hogy összesen kb. 800millió Ft bevétel keletkezik parkolási díjakból, de majdnem ugyanekkora a városi parkolócég működési költségeire fordított összeg, tehát alig származik bevétele a városnak ebből. Minderre csak azért derülhetett fény, mert egy tavaly májusban (valószínűleg a budapesti parkolócégekkel kapcsolatos botránysorozat hatására) született törvény előírja, hogy nem csak a tiszta nyereséget, hanem a teljes bevételi és kiadási oldalt is meg kell jeleníteni az önkormányzatok költségvetésében. Jogosan merül fel a kérdés, miként lehetséges, hogy egy parkolócég kiadásai olyan összeget emésztenek fel, amelyből például 3-4 általános iskola működtetését is fedezni lehetne akár? További érdekesség, hogy ennek a hatalmas összegnek a jelentős része az SZKT-n keresztül vándorol a parkolócéghez. Szerintünk a pénz áramlásának épp fordított irányúnak kellene lennie, azaz a parkolási bevételekből kellene támogatni a tömegközlekedést, és nem fordítva.

3.1. A 2010. évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása
Előterjesztő: Polgármester

3.2. Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet megalkotása
Előterjesztő: Polgármester

D. Költségvetési, városüzemeltetési, vagyoni tárgyú előterjesztések:

3. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései
Előterjesztő: Polgármester

A Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. két, önkormányzati tulajdonú szolgálati lakást használhat a Székely soron. A polgármester által előterjesztett kérésük az, hogy ezeket két Szent István téri szolgálati lakásra cserélhessék, hogy a vendégművészeket ne a lakótelepen kelljen elszállásolni.

Az SZTE a Pulz u. 1. szám alatti ingatlan ingyenes használatát kéri a várostól, hogy ott a II.-es Kórház 30 betegágyat tudjon létesíteni költségtérítéses betegei számára.

Az SZTE ezen túl még két helyiség ingyenes használati jogának meghosszabbítását is kéri, mert néhány tanszék ezekbe költözött a különböző felújítások miatt, melyek jobban elhúzódnak az eredeti tervekhez képest.

4.1. A Közgyűlés frakciói, illetve jelölő szervezetei helyiséghasználata (később kerül postázásra)
Előterjesztő: Polgármester

A magyar önkormányzatok körében elterjedt gyakorlat az, hogy a helyi közéletben szereplő pártokat mélyen a piaci ár alatti bérleti díj fejében juttatják irodához. Az LMP Országos Választmányának állásfoglalása szerint ez a gyakorlat alkotmányellenes, ezért szervezetünk nem kíván élni ezzel a lehetőséggel.

4.2. Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás társulási megállapodása, SZMSZ jóváhagyása és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződés módosítása
Előterjesztő: Polgármester

Az előterjesztés elsődleges célja a közszolgáltatási szerződés meghosszabbítása. A módosítások egyrészt törvényi változások átvezetései, másrészt megváltozott körülményekhez (ingatlanok tulajdonjoga változott meg- önkormányzati tulajdonba kerültek) igazítanák a szabályozást.

5. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései
Előterjesztő: Polgármester

Egyetlen napirendi pontként szerepel itt számos olyan döntés, amely összesen 12, már folyamatban lévő vagy tervezett projekthez kapcsolódik. Gyakorlatilag pusztán az előterjesztőtől, vagyis a polgármestertől, függ, hogy külön-külön vagy egyetlen csomagban kell-e róla szavaznia a közgyűlésnek. A szegedi LMP álláspontja szerint ez a gyakorlat elfogadhatatlan, mert lehetetlenné teszi a tárgyilagos és a valóban ügyek mentén történő állásfoglalást. Ha ugyanis nem az az eset áll fenn, hogy a képviselő minden projekt megvalósítását támogatja vagy - épp ellenkezőleg - mindegyiket elutasítja, akkor csak rosszul dönthet. A városházi vezetés gyakorlata általában az, hogy sok kisebb és szinte mindenki számára nyilvánvalóan hasznos projektet „csomagol egybe” néhány, jóval nagyobb költségvetésű, vitatható tartalmú projekttel. Most is így történt. Az alábbi 12 tételt tartalmazza az előterjesztés:

I.                   Középkori vártemplom feltárásának folytatásához támogatás nyújtása

A vártemplom romjainak feltárása hosszú, több éves folyamat, az önkormányzat évi 2,5 millió Ft-tal támogatná a Móra Ferenc Múzeum munkáját.

II.                Az Alsóvárosi Mátyás templom előtt felállított Mária szoborcsoport restaurálásának folytatása

A restaurálást részben már elvégezték, a befejezéshez még 24 millió Ft-ra van szükség. A munkát a Nemzeti Kulturális Alap támogatja, de a költségek felét az önkormányzatnak kell állnia.

III.             Csatlakozás a „Kamaszbarát Önkormányzat” c. programhoz

A „Szeged legszorgalmasabb osztálya” címet elnyert tanulók egy országos találkozón vehetnek részt, ennek költségeit (340ezer Ft) állná az önkormányzat.

IV.             Elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése

A város 143milliós összeget nyert pályázaton arra a célra, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készítessen az elővárosi közlekedés fejlesztésének lehetőségeiről. A kidolgozandó elképzeléseket 2013 és 2020 között lehet majd megvalósítani. Ez a megvalósíthatósági tanulmány elsősorban a Szeged – Makó útvonalat és az ettől délre eső területeket érinti.

V.                Beruházási Engedélyokirat módosítás a „Szegedi Nemzeti Színház energetikai korszerűsítése” c. projekthez

Erről a projektről tavaly már döntött a közgyűlés. Itt csak a projekt műszaki tartalmának bizonyos módosításáról van szó, továbbá arról, hogy a szükséges önerőt az önkormányzat ne közvetlenül, hanem a színház költségvetésén keresztül biztosítsa, mert így kedvezőbbek lesznek a finanszírozási feltételek.

VI.             A vis maior támogatási kérelem bejelentése a belvízhelyzetre való tekintettel

A belvízhelyzet kezelése, a védekezés az önkormányzatok feladata, de költségeik 70%-át egy állami vis maior alapból megtérítik, ha ezt a közgyűlés kéri.

VII.          Együttműködési megállapodás megkötése az EDF-DÉMÁSZ Zrt-vel

Az előterjesztő szerint szükségessé vált az egykori gázgyár épülettömbjének rehabilitációja, de az ingatlan az EDF-DÉMÁSZ Zrt. tulajdonában van, ezért szükséges egy együttműködési megállapodás megkötése a céggel.

VIII.       Bakay Nándor utcai körforgalmi csomópontban a trolibusz felsővezeték építésének beruházási engedélyokirata

Tavaly a közgyűlés már áldását adta a Vásárhelyi Pál utca négysávúsítását célzó projektre. Azonban az eredeti tervekben nem szerepelt a Bakay N. utcai csomópontban a fejlesztés nyomán szükségessé váló trolibusz-felsővezeték építése, ennek engedélyezését kéri most az előterjesztő a közgyűléstől.

IX.             Együttműködés a Millenáris Nonprofit Kft.-vel

Az együttműködés konkrét célja az ÚSZT forrásainak elnyerése elsősorban kulturális témájú pályázatok útján a 2011. és 2013. közötti időszakban.

X.                Belügyminisztérium – bűnmegelőzési projekt

A projekt célja egy Prevenciós Médiatár kiépítése, oktatási anyag készítése és sokszorosítása, oktatók képzése és az anyagok idegen nyelven történő megjelentetése. A „Prevenciós médiatár” rendőrök, szociális munkások, polgár- és városőrök, pedagógusok, civil szakemberek bűnmegelőzési munkáját segítené. A projektet az önkormányzat 1,1millió Ft-tal támogatná.

XI.             Nagykörút közösségi közlekedési sáv létesítése c. projekthez szükséges döntések:

a.       Együttműködési megállapodás megkötése a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel

b.      Beruházási Engedélyokirat elfogadása

c.       Döntés az Árkád bevásárlóközpont által a Londoni körúton megvalósítandó műszaki tartalomról

E projektnek nincsenek előzményei a korábbi közgyűlési döntésekben, tehát egy új, szélesebb körben még ismeretlen elképzelésről, kezdeményezésről van szó. A terv a nagykörúti közlekedés struktúrájának átalakítását célozza. A Nagykörút közepére egy ún. „közösségi közlekedési sáv”-ot építenének. Ez amolyan „buszfolyosó”-ként szolgálna, és kizárólag csak a tömegközlekedést szolgáló járművek használhatnák. A sávot gömbsüvegsorral különítenék el a többi sávtól, a megállóknak pedig járdaszigetet építenének. Emellett kerékpárút is létesülne a Nagykörút mentén. A megvalósításhoz az önkormányzatnak 216 millió Ft-os önerőt kellene biztosítania.

A kezdeményezés már megvalósított nyugat-európai példákat követ, és mindenképp előremutató, mert az autós közlekedéssel szemben a közösségit preferálja. Ugyanakkor lehetnek káros, nem várt mellékhatásai is. Lehetséges, hogy az gömbsüvegsor balesetveszélyes, nem marad elég parkolóhely az autók számára, ennek következtében pedig visszaeshet a nagykörúti üzletek forgalma.

A probléma megint az, amit a szegedi nagyberuházások tervezése és megvalósítása során kritizálni szoktunk: olyannyira elsődleges céllá válik a hatékonyság, a minél gyorsabb, határozottabb döntéshozatal, hogy nem marad idő, energia, szándék, és kellő politikai akarat a különböző vélemények, szempontok, érdekek becsatornázására.

További probléma, hogy ez a beruházás is növelné a városi költségvetés hiányát. Elképzelhető, hogy a projekt a következő évre halasztódik, ez esetben még az idén lehetőség nyílna arra, hogy egy projekt megtervezése Szegeden végre a megfelelő részvételi folyamatban, átláthatóan, nyilvánosan történjen meg.

XII. Az energia költségek optimalizálása, valamint a beszerzés volumenére tekintettel elérhető piaci árelőnyök érvényesítése

Az előterjesztő javaslata itt az, hogy határozatával a közgyűlés fogyasztói adatszolgáltatásra kötelezze a városi közintézményeket és a városi tulajdonú gazdasági társaságokat. Erre azért lenne szükség, hogy nevükben és érdekükben az önkormányzat ajánlatkérőként léphessen fel. Így – remélhetőleg – olcsóbban juthatnának földgázhoz.

6. Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2010. évi ellenőrzéséről
Előterjesztő: Polgármester

Az Állami Számvevőszék kötelességei közé tartozik az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése. Erre négyévenként kerül sor. Szegeden először 2005-ben, másodszor pedig tavaly zajlott le hasonló vizsgálat.

Az ÁSZ-jelentésről a polgármester készített egy beszámolót, ez került most előterjesztés formájában a közgyűlés elé.

Az ÁSZ jelentésben foglalt legerősebb kritika a költségvetési egyensúly „elszabadulására” vonatkozik, melyet, mint ismeretes, újabb hitelek felvételével fedezett a városvezetés. Az önkormányzat gazdálkodásának törvényességét, szabályszerűségét az ÁSZ-jelentés nem kérdőjelezte meg, és a belső ellenőrzés szakszerűségét és függetlenségét is biztosítottnak ítélte. Ugyanakkor azt állapította meg, hogy a belső ellenőrzések száma nem érte el a megfelelő mennyiséget. Ezért a jelentés a főjegyzőt teszi felelőssé, mert nem gondoskodott arról, hogy a Belső Ellenőrzési Osztály a megfelelő létszámmal legyen képes dolgozni. A jelentés ez okból azt javasolta a polgármesternek, hogy indítson fegyelmi eljárást a főjegyző ellen.

A polgármester az előterjesztésben elutasítja ezt a javaslatot. Szerinte a főjegyző nem tehető felelőssé azért, mert a Belső Ellenőrzési Osztály nem a megfelelő létszámmal működött. Ennek oka szerinte az, hogy többen elmentek az Osztályról nyugdíjba vagy szülni, és pótlásuk a jelenleg hatályos, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint hosszú, bonyolult folyamat után lehetséges csak. De a polgármester szerint eljárásjogi akadályai is vannak egy ilyen fegyelmi eljárás megindításának, ez ugyanis csak a legutóbbi zárszámadás tárgyalását követő 3 hónapon belül történhet meg, és ez az időtartam pedig már letelt.

Az ÁSZ-jelentésben javasolt többi javaslatot viszont a polgármester kész elfogadni, ezért ehhez az előterjesztéshez csatolva különböző rendelet-módosításokat javasol, illetve utasítja a főjegyzőt a szükséges rendelkezések megtételére.

Kezdeményezik a vagyonrendelet módosítását. Az eddigi, és már a 2005-ös ÁSZ-jelentés által is kritizált gyakorlat szerint két sikertelen árverés után már szabadon értékesíthetők voltak az érintett városi ingatlanok. Ezután ez nem így lesz, két sikertelen árverés után is újabbakat kell tartani, azaz meg kell ismételni az eljárást.

A polgármester utasítja az illetékeseket, hogy gondoskodjanak a Belső Ellenőrzési Osztály létszámának feltöltéséről.

Ezután csak az egy éven belül visszafizethető hiteleket tüntetik fel majd likvid hitelként, bár a polgármester hangsúlyozta, hogy nincs törvényben foglalt definíció arról, mi számít likvid hitelnek.

Ezután a közgyűlés külön beszámolót fog kapni a város hosszú távú eladósodásának mértékéről, bár a polgármester hangsúlyozta, hogy a beterjesztett költségvetésekben szerinte a megfelelő módon tájékoztatták eddig is a közgyűlést.

A jelentésben foglaltak egyébként nagymértékben a helyi Fidesz ez irányú kommunikációjára hajaznak. Ilyen vonása a jelentésnek az eladósodás mértékének – egyébként jogosnak tűnő – bírálata, amelyre persze a polgármester azzal riposztozhat, hogy a helyi Fidesz-frakció is sorra megszavazta azokat a nagyprojekteket, melyek ezt a folyamatot elindították. A főjegyző eltávolítása pedig közismerten a helyi Fidesz egyik legfőbb célja.

Mindazonáltal a fegyelmi eljárás megindítása indokolt lenne, a polgármester által említett eljárásjogi akadály pedig valószínű, hogy nem áll fenn, mert a 3 hónapos határidő valójában a hiányosságok feltárásától számítandó és nem a legutóbbi zárszámadás elfogadásának napjától.

E. Oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb tárgyú előterjesztések:

7. Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben indítandó 1. osztályok számának meghatározása
Előterjesztő: Alpolgármester

A vonatkozó tárgyú törvények értelmében a helyi önkormányzatok döntenek arról, hogy az adott tanévben hány elsős osztályt kell indítani a város által fenntartott általános iskolákban. A döntés során figyelembe kell venni a demográfiai változásokat (hány gyerek válik iskolaéretté), a szülői érdeklődést (milyen iskolákba szeretnék íratni a gyerekeket) és természetesen azt is, hogy az egyes iskolák milyen lehetőségekkel (pl. tantermek száma) rendelkeznek.

Az előterjesztés szerint a következő években Szegeden nem várható érdemi változás az iskolakezdő korosztály létszámában (ami kellemes meglepetés, ismerve az ország egészére jellemző demográfiai adatokat), ezért továbbra is összesen 45 osztály indítását javasolják. Némi átrendezésre viszont javaslatot tesznek, bizonyos iskolákban eggyel több, máshol eggyel kevesebb osztály indítását tervezik.

8. Közművelődési intézmények képzési tervének módosítása
Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője

A városi fenntartású művelődési házak, a Somogyi Könyvtár és a Vadaspark dolgozói egy részének képzési terve szerepel az előterjesztésben, mely lényegében az érintett munkatársak, végzettségük, munkakörük és a hozzájuk rendelt képzési irányok lajstromozása.

9. Bálint Sándor Emlékház üzemeltetése
Előterjesztő: Alpolgármester

A Bálint Sándor Emlékház uniós pályázati forrásokból decemberre készült el, és március 1-től lesz látogatható. Funkcióját tekintve egyrészt a névadó emlékének megörökítését és fenntartását szolgálja, másrészt tájházként a régi alsóvárosi népélet tárgyi kultúráját mutatja be.

Az előterjesztés egy szerződés-tervezetet is tartalmaz. Az Emlékház működtetésére ugyanis az önkormányzat a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft-vel kötne közfeladat-ellátási szerződést.

10. Csongrád Megye Önkormányzata szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010. évi felülvizsgálatának véleményezése és állásfoglalás intézményrendszere átszervezésének koncepciójáról
Előterjesztő: Alpolgármester

A Megyei Önkormányzat felülvizsgálta a szociális szolgáltatásszervezési koncepcióját. Ez február 12-én történt meg, így az előterjesztés okafogyottá vált, a szegedi önkormányzat nem tehette meg észrevételeit. Pedig néhány, a koncepció szövegében szereplő, Szegedre vonatkozó adat alighanem hibás.

Az előterjesztés második része a Megyei Önkormányzat január 28-i, szociális intézményrendszerének átalakításáról hozott döntésével kapcsolatban foglal állást. Az átszervezést részben megalapozatlannak tartja, konkrétan pedig az ópusztaszeri Pszichiátriai Otthon integrációját kifogásolja. Ennek következménye ugyanis az, hogy a Kisteleki Napsugár Otthon intézményvezetőjének egyszerre 5 telephely felügyeletét kellene ellátnia. Az előterjesztés a különböző intézmények gazdálkodásának integrációját is kellően meg nem alapozottnak és kellően át nem gondoltnak minősíti.

11. Az Őszidő Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt felelősségű Társasággal kötött ellátási szerződések módosítása
Előterjesztő: Alpolgármester

A Szegedi Ősz Idősotthon különféle formában összesen 75 idős embernek nyújt valamilyen ellátást. A még most is hatályos, az önkormányzattal kötött szerződése értelmében ebből 18 személynek emelt szintű férőhely jut, ami emelt szintű ápolást és bennlakást is jelent. Az intézményvezető tájékoztatása szerint azonban 2 emelt szintű férőhely „megüresedett”, ezért kezdeményezi, hogy a Közgyűlés minősítse át ezeket a férőhelyeket átlagos minőségű ellátást biztosító férőhellyé.

12. Szeged város foglalkoztatási helyzete, valamint a közfoglalkoztatásról szóló együttműködési megállapodások és egyes ellátási szerződések módosítása
Előterjesztő: Polgármester

A napirendi ponthoz kapcsolt dokumentumok és határozati javaslatok halmazát érdemes két külön csoportra bontani.

Az első csoportba sorolhatóak azok, melyek általában összegzik és részletezik a megye és a város foglalkoztatottsági adatait valamint a regisztrált munkanélküliekre a térségben jellemző, vonatkozó adatokat, míg a másik csoportba azok, melyek kifejezetten a közfoglalkoztatás szegedi helyzetével foglalkoznak. A megyére vonatkozó adatok lényegében megfelelnek az országos átlagnak, mind a foglalkoztatottság (50%), mind pedig a munkanélküliségi ráta (10,9%) tekintetében. A Szeged városra vonatkozó adatok egy százalékponttal kedvezőbb értéket mutatnak. Itt meg kell jegyezni, hogy a városvezetés sokszor azt kommunikálja, hogy Szegeden a munkanélküliségi ráta sokkal kedvezőbben alakul, mint országosan, hiszen míg az országos munkanélküli ráta majdnem 11%, addig Szegeden ez a mutató csak 6%. Ezeket a városra nézve hízelgő arányokat szemléletesen illusztrálja is a polgármester által jegyzett előterjesztés. Ha viszont alaposan végigolvassuk a Munkaügyi Központ által készített beszámolót, akkor kiderülhet, hogy ez durva csúsztatás. A 6%-os ráta a regisztrált munkanélkülieknek a teljes, munkaképes korú lakossághoz való arányát mutatja. Ebbe a 15-74 év köztiek számítanak, Szegeden összesen 110 ezer fő, míg a (hivatalosan is) munkanélküliek száma 6500 körül ingadozik. A munkanélküliségi ráta azonban a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és regisztrált munkanélküliek összesen) számához viszonyít. Az így számított munkanélküliségi ráta Szegeden 9,6%, nem sokkal alacsonyabb sem az országos, sem a megyei átlagnál. A polgármester által jegyzett előterjesztés tehát egy egyszerű statisztikai trükkel vezeti félre a közvéleményt, amikor különböző statisztikai eljárással előállított adatokat hasonlít össze!

A polgármesteri előterjesztés erős hangsúlyt fektet arra az adatra, miszerint az utóbbi egy évben a foglalkoztatottak száma 2-3%-kal bővült, és állítólag a keresetek reálértéke is hasonló arányban nőtt. Igaz, az a Munkaügyi Központ beszámolójából is kiderül, hogy a létszámnövekedés jelentős részben a közfoglalkoztatásra fordított összegek tavalyi növekedésének tudható be.

Ugyanakkor az előterjesztés is beszámol arról, hogy évente 200 fő – eddig tehát összesen 400 - „zárta ki magát a rendszerből”, azzal, hogy elutasította a számára felajánlott közcélú munkát. Ennek nem csak az lehet az oka, hogy sokan nem szeretnek dolgozni. Miként már választási programunkban is rámutattunk, a Szegeden alkalmazott 6 munkaórás rendszer sokak számára nem választható opció, mert 45-50 ezer Ft-os fizetésből egy nagyvárosban a magas lakhatási költségek miatt szinte lehetetlen megélni, ugyanakkor a közcélú munka azt is megakadályozza, hogy az illető feketemunkával egészítse ki jövedelmét.

Egy másik előterjesztésből az is kiderül, hogy az önkormányzat az ún. ápolási díj megszüntetésére készül. Ezt a városban jelenleg 423-an veszik fel, az előterjesztők szerint túlnyomórészt olyan fiatal munkanélküliek, akik – legalább névlegesen – a nagyszüleikhez költöznek. Elméletileg ezután nekik is – a bejelentkezési időponttól számított 90 nap után – bérpótló juttatás jár majd.

Összesen tehát körülbelül legalább 800 munkanélküliről tudunk, aki nem szerepel a hivatalos statisztikában. Ha őket is a munkanélküliek közé számítjuk, akkor Szegeden a munkanélküliségi ráta nem 5,8%, de még csak nem is 9,6%, hanem 10,75%, ami gyakorlatilag azonos az országos átlaggal.

A kormány által bevezetett új közfoglalkoztatási rendszer ezen a helyzeten csak még tovább ront – ebben mindenképp egyetérthetünk az előterjesztővel. A legtöbbek számára már csak napi 4 órás közmunka lesz elérhető, és ez még kevésbé motivál, hiszen egy 31-32 ezer forintos kereset alig magasabb a segély 28500 Ft-os összegénél.

További érdekes adatok a városra vonatkozóan, melyek arról árulkodnak, hogy mind az értelmiségiek, mind pedig a pályakezdők aránya jóval magasabb a munkanélküliek körében, mint az országos átlag. Ez azért érdekes, mert országos viszonylatban egyértelműnek látszik, hogy elsősorban az alulképzetteket sújtja a munkanélküliség, a különböző korosztályok közül pedig az idősebbek helyzete a legnehezebb.

A napirendhez kapcsolódó dokumentumok másik része egy szerződés-tervezet. A korábbi és az új közfoglalkoztatási rendszerben is különböző közintézményekkel, városi tulajdonú cégekkel és civil egyesületekkel kell együttműködnie az önkormányzatnak ezen a területen. Ez lényegében azt jelenti, hogy az előterjesztésekben szereplő szervezetek alkalmaznák a közmunkásokat, ezért kell az önkormányzatnak szerződést kötnie velük.

A szerződések egy jelentős része bizonyára indokolt, de valószínű, hogy több közintézménynél közalkalmazottakat, a városi cégeknél pedig egyszerű alkalmazottakat helyettesítenek pl. a közcélú munkások. Mindez persze az előterjesztésekből nem derülhet ki, mert a betöltendő munkakörök pontos leírását a szerződés-tervezetek nem tartalmazzák, és nem ismerjük ezen szervezetek korábbi létszámgazdálkodási adatait sem.

13. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek 2011. évi teljesítménykövetelményei alapjait jelentő kiemelt célok meghatározása
Előterjesztő: Polgármester

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint az önkormányzatok feladatkörébe tartozik a városi köztisztviselők munkájának értékelése minden évben. Ezt a munkát elsősorban a város jegyzőjének kell ellátnia, de a közgyűlés feladata, hogy meghatározza az értékelés szempontjait. Az előterjesztés ennek a követelménynek tesz eleget.

Az értékelés szempontjai egyrészt magából a törvényből következnek. Másrészt elég általános szinten is megfogalmaz néhány, korszerűbbnek látszó szempontot a szöveg, mint pl. az ügyfél-centrikus hozzáállás.

Harmadrészt olyan célok felsorolását találhatjuk itt, melyek kifejezetten a városvezetés terveinek megvalósítását segítik, elsősorban a különböző projektek, nagyprojektek előkészítésében, lebonyolításában való, kellő szakmai színvonalú közreműködést.

14. Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról
Előterjesztő: Címzetes Főjegyző

Egy korábbi közgyűlési határozat 40 millió Ft-os támogatást irányzott elő az ATIKÖVIZIG-nek egy, a Maty-Fehér-tó térségére kiterjedő, a belvízhelyzet rendezésére irányuló projekt ÁFA tartalmának finanszírozásához. Mostanra kiderült, erre a célra nem szükséges a támogatás, ezért az összeg felszabadult.

Az önkormányzat a Zsidó Hitközséggel együtt benyújtott egy pályázatot, mellyel a Zsinagóga részleges felújítására szerettek volna forrást előteremteni. A pályázat azonban nem nyert, ezért a szükséges önerő biztosítására sincs már szükség.

Az előterjesztés ezen túl is felsorol még néhány pályázatot, melyek nem nyertek. Beszámol továbbá arról, hogy a közgyűlés munkatervében a februári közgyűlésre időzített két napirendi pont előterjesztése (villamosprojekttel kapcsolatos teendők, szociális szolgáltatásszervezési koncepció megtárgyalása) csak a következő alkalommal történik majd meg.

F. Önálló képviselői indítványok:

15. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010. (XI.02.) önkormányzati rendeletének módosítása
Előterjesztő: dr. Gyimesi László önkormányzati képviselő

A fideszes képviselő előterjesztése arra irányul, hogy megnyirbálja a polgármester jogköreit, és azokat részben a közgyűlés bizottságaira (ahol ők vannak többségben) ruházza át. A címzetes jegyző, Mózes Ervin több törvényességi észrevételt tett, mire Gyimesi László egy újabb változattal állt elő. Ez is tartalmazza azonban azt, hogy a városi tulajdonú cégek ügyvezetői fölött az ún. egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés egyik bizottsága gyakorolja, és a jegyző továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy ez törvénysértő rendelkezés lenne, mert az önkormányzatokról szóló törvényben, melyet helyi rendeletalkotással nem lehet felülírni, világosan szerepel az a kitétel, amely ezeket a jogköröket a polgármesterhez rendeli.

Ezentúl az indítvány még a külföldre kiküldött delegációk személyi összetételének meghatározását is kivenné a polgármester kezéből, aki a továbbiakban magukról a kiküldetésekről sem dönthetne.

16. Az Önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet módosítása
Előterjesztő: dr. Gyimesi László önkormányzati képviselő

Az előterjesztés célja, hogy a közgyűlés Vagyongazdálkodási és Pénzügyi Bizottságainak jogköreit növelje.

A rendelet-tervezet szerint e bizottságok döntenének a gazdasági és nonprofit társaságok üzletrészeinek, illetve részvényeinek elidegenítéséről és megterheléséről 0 és 50 millió Ft értékhatár, részvénytársaságok esetén 0 és 100 millió Ft értékhatár között. E fölött pedig a közgyűlés.

G. Sürgősségi indítványok:

17. A távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 16/2003. (IV.30.) Kgy. rendelet módosítása
Előterjesztő: Póda Jenő gazdasági tanácsnok

Miként az előterjesztésből kiderül, a menedzsment egy majdnem 7%-os áremelést javasolt, amiből az Energiahivatal csak 4,5%-ot engedélyezett. Az ár többféle összetevője közül egyértelműen a hődíjak emelése húzta felfelé az árat (a hődíjak tekintetében a cég több mint 8%-os emelést javasolt), és az is egyértelmű, hogy a növekvő gázárak miatt van ez így.

A várható döntés előzményeit taglalva, az előterjesztést jegyző Póda Jenő, Fideszes városi tanácsnok, elmondja, hogy az előző év elején esedékes áremeléstől eltekintett a cég, azzal a feltétellel, hogy később jogában áll az aktuális áremelés elhalasztásából adódó veszteségeit érvényesíteni a távhő árában. Ezt azonban nem tette, és az előterjesztés azt sugallja, hogy a távhődíjak két éven keresztül be voltak fagyasztva. Ez azonban nem igaz. Az előterjesztő elfelejti megemlíteni, hogy 2010. október 1-én távhőár-emelésre került sor, ráadásul úgy, hogy erről az érintett fogyasztók csak utólag, október 3-án kaptak értesítést. A gazdasági tanácsnok beadványa tehát nem tartalmaz olyan fontosnak tűnő tényeket, amelyek hiányában a tervezett áremelést kétségkívül könnyebben el lehet fogadtatni.)

A szegedi távhőszolgáltatással kapcsolatos problémáknak azonban hosszabb előtörténete van. 1999-ben az addig tisztán önkormányzati tulajdonú céget részben privatizálták. Az akkori Fideszes városvezetés irreálisan alacsony áron (100millió Ft-ért – összehasonlításképpen: ma összesen több mint 600 millió Ft-tal tartoznak a fogyasztók a cégnek) adta el a cég 49%-os tulajdonhányadát a Fidesz-közeli vállalkozóként ismert Pomázi Csaba cégének, a dunaújvárosi székhelyű ALFA NOVA Kft-nek.

2005-ben, kihasználva egy pályázati lehetőséget, a cég a várossal együtt egy korszerűsítési projektbe fogott, ennek megvalósítása céljából pedig másfél milliárd forintos hitelt vettek fel. A projekt keretében ún. gázmotorokat üzemeltek be, melyek földgáz elégetésével melegítik fel a fűtésre használt vizet. A hőtermelés közben villamos áramot is termelnek, melyet az állami tulajdonú MVM kedvező áron, a piaci árnál 15%-kal magasabb áron vesz át (ez az ún. KÁT-rendszer). Ily módon támogatja az állam a távhőtermelésnek ezt a formáját. Az önkormányzat és a cég vezetői akkor azt ígérték, hogy hosszú távon is olcsóbb lesz a távfűtés. Nem így történt. A hazai fűtési módok közül ma is a távfűtés a legdrágább, és ennek árát általában épp a társadalom kevésbé módos rétege kénytelen megfizetni.

A szegedi távhőszolgáltatás jelenleg is energiapazarló, nem környezetbarát és drága. Ennek véleményünk szerint elsősorban két oka van.

Az egyik az, hogy a város és a cég vezetői rossz fejlesztési irány mellett döntöttek. Nem használták ki Szeged kedvező környezeti adottságait, mert hosszú távon a geotermikus energia használata sokkal olcsóbbá tenné az árakat, és ugyanakkor egy megújuló energiaforrásra való áttérést jelentene – annak minden előnyével együtt.

A másik ok az, hogy a cég gazdálkodása teljesen átláthatatlan. Nem tudjuk, mekkora a cég profitja, kiknek és miért tartozik a cég, és azt sem, hogy költségei közt mekkora arányt képviselnek azok a kiadások, melyek más cégek bevételeit növelik. Itt elsősorban az a kérdés, hogy mekkora az az összeg, melyet a DALKIA-nak a gázmotorok bérléséért fizetni kell.

A távhőszolgáltatással kapcsolatos kérdéseinket már többször is megfogalmaztuk nyilvánosan. Először augusztus közepén tartottunk sajtótájékoztatót erről a kérdésről, másodszor a választási programunkban próbáltuk meg feltérképezni a helyzetet, és felvetni a megoldás (geotermia-projekt) lehetőségét, végül pedig a most februári, a városi közműcégekhez címzett nyílt levelünkben fogalmaztuk meg, hogy miket tartunk a legfontosabb problémáknak a cég működésében. Választ azóta sem kaptunk.

17.1. Komfortlevél nyújtása a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek a K & H Bank Zrt.-nél fennálló hitelszerződéseinek meghosszabbításához
Előterjesztő: Póda Jenő gazdasági tanácsnok

A részben városi tulajdonú cég még 350millióval tartozik a K&H Banknak. A hitel futamidejének meghosszabbításához szükséges, hogy a tulajdonos bizonyos garanciákat biztosítson, elsősorban azt, hogy vállalja: tulajdonrészét semmiképp sem adja el, amíg a cég tartozása fennáll.

18. Szándéknyilatkozat élcsapatok támogatásának fenntartásáról
Előterjesztő: Ifjúsági és Sportbizottság elnöke

A város jelenleg öt élcsapatot támogat. Ezek: Tisza Volán Sportclub, Hivatásos Kézilabda Szakosztály, Szegedi Vízilabda Egylet, Mediteam-Szeged Női Kosárlabda Sport Kft., Szegedi Vízisport Egyesület, és a Szegedi Tekézők Egyesülete. Az előterjesztő szerint a mostani gazdasági helyzetben nehezebb szponzorokat szerezni, és a jelenlegi támogatók is igénylik azt, hogy a város egy szándéknyilatkozattal erősítse meg: továbbra is támogatni kívánja ezeket a csapatokat.

Az előterjesztés második része azt javasolja, hogy a Kézilabda Szakosztály 50 millió Ft-os tartozását, mely a város felé fennáll, ütemezzék át, és csak 42 hónap alatt kelljen nekik visszafizetni ezt az összeget.

18.1. A Tisza Volán Sport Club Hivatásos Kézilabda Szakosztály kölcsönszerződésének és támogatási szerződésének módosítása
Előterjesztő: Hűvös László humán közszolgáltatási tanácsnok

Itt az előzőekben már felvetett probléma megoldására vonatkozó határozati javaslatról van szó, mely a Szakosztállyal kötött támogatási szerződés módosítását tartalmazza. Ennek lényege, hogy további 42 hónappal meghosszabbítanák a szerződést, és minden hónapban levonnák belőle azt az összeget, amely a hitel törlesztéséhez szükséges.

Ebből az előterjesztésből derül ki, hogy a város az 5 sportegyesületet összesen 149 millió Ft-tal támogatja. Ebből a legtöbbet a Kézilabda Szakosztály kap (60 millió), legkevesebbet a tekézők (9 millió).

19. Üdülőterület kijelölése a Tompaszigeti kiskertek területén
Előterjesztő: Dr. Gyimesi László városfejlesztési és külügyi tanácsnok

A Fideszes képviselő (a területileg illetékes választókerületi képviselővel együtt jegyzett beadványában) eredetileg azt javasolta határozat-tervezetében, hogy a közgyűlés olyan településfejlesztési döntést hozzon, amely kimondja, hogy a terület „mezőgazdasági kiskertek” zónából üdülőzónába történő átsorolása indokolt, ezért a vonatkozó településrendezési terv elkészítése céljából a közgyűlés tervezési díjként 10.000.000 Ft-ot különítsen el. Ez elsősorban azzal az előnnyel járna a telektulajdonosok számára, hogy sokkal könnyebb lenne az adott területen építkezési engedélyhez jutni. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a terület csak 30%-os arányban építhető be, ennek a korlátozásnak az enyhítése lenne a cél. Az esetleges átsorolás ugyanakkor egy sereg dilemmát vet fel (és egyáltalán nincs alátámasztva, hogy annak a pozitív hatásai lennének túlsúlyban), amelyek mindenképpen indokolják egy előzetes tanulmány elkészítését a helyzet feltárására. A bizottsági üléseken elhangzott ellenérveket követően a módosított előterjesztés már egy ilyen típusú összefoglaló tanulmány elkészítésére tesz javaslatot, április 29-i határidővel.