Három döntési pont volt ezen a közgyűlésen:
• az LMP-s módosító beadvány
• a FIDESZ-es módosító beadvány
• illetve a bizottsági helyekről, és annak összetételéről való döntés.
Az alábbiakban Szentistványi István indoklását olvashatjátok:
1) az LMP-s módosító beadvány
„A két SZMSZ módosítóval kapcsolatos döntés viszonylag egyszerű volt. Kezdeném a mi beadványunkkal, ami erre a bizonyos zárt-ülésre vonatkozott. Ez része volt annak a csomagnak, amit a múltkor, két héttel ezelőtt beadtunk. Akkor, ott elsikkadt, de azóta sikerült ezt exponálnunk a többiek számára úgy, hogy érthető legyen, miről van szó illetve, hogy mi ennek a tétje. Úgy ültünk össze már a szavazás előtt, hogy sikerült meggyőzni a képviselőket arról, hogy nyugodtan átmehet a közgyűlés többségével ez az indítvány. Mivel a mi beadványunk volt, így nyilvánvaló volt, hogy igennel szavaztam. 29 igennel át is ment.”
2) a FIDESZ-es módosító indítvány
„A kilenc állandó bizottság mellett lesz egy ideiglenes, 7 fős, Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság, amely a pénzügyi és gazdasági elszámolásért lesz felelős. Az SZMSZ-be ez a bizottság már az előző közgyűlésen bekerült. Itt most az volt a kérdés, hogy milyen felállásban üljön össze és kinek legyen benne többsége. A beadvány a körülményekhez, és a többi bizottsághoz képest, egy viszonylag a választási eredményeket tükröző arányos összetétellel számol (3-2-1-1). Ezt megszavaztuk, mert felvetődött, hogy a többi bizottság fel sem áll, anélkül, hogy ezt elfogadnánk. Mivel ebbe minden, a közgyűlésbe bejutó szervezet arányosan benne lesz, és egy kontrollfunkciót fog megvalósítani a mindenkori hatalommal szemben, ezért ez számunkra is elfogadható.”
3) a 9 állandó bizottság összetételének ügye
„A szavazásnak több része volt. Először szavaztunk a tanácsnoki helyekről. Komoly dilemma volt, hogy a négy megjelölt tanácsnoki jelöltről miként szavazzunk./De aztán arra gondoltunk, hogy nincs reális alapja annak, hogy elutasítsuk őket./ Az volt a fő szempont a tartózkodás mellett, hogy alapvetően már az SZMSZ-módosításakor a közgyűlés elfogadta ezt a struktúrát (a tanácsnoki rendszert), így innentől kezdve gyakorlatilag a személyekre mondtunk volna nemet, nem pedig a struktúrára. Magát az új rendszert (polgármester, egy alpolgármester, 4 tanácsnok és alájuk rendelve a teljes bizottsági struktúra) meglehetősen problematikusnak tartjuk, de nem elsősorban a személyek miatt, ahhoz még nincs elegendő információnk, hogy ilyen alapon döntsünk.”
„Végül röviden a bizottsági helyekről: Két beadványt adtak be, egyet a Fidesz, és egyet az MSZP frakcióvezetője. A szavazás szintjén már csak az egyik jelent meg mivel, hogy az első voksolásnál megkapta a többséget a Fidesz bizottsági struktúrája. Mi egyébként mind a két bizottsági struktúrára nemmel szavaztunk volna. Az egyikre így is szavaztunk, de akkor is nemmel szavaztunk volna, ha a sorrendet fordítva teszik fel. A Fideszes indítványt akár el is tudtuk volna fogadni, hiszen abban az általunk előzetesen elvárt és az egyeztetések folyamán kért bizottsági helyeket kaptuk, ami egyébként teljesen összhangban van az elért eredményünkkel (3 bizottsági hely). Ellenben számunkra teljesen vállalhatatlan az az egyértelmű Fideszes többség (jobbik nélkül is többségük van) az összes bizottságban, ráadásul a jobbik is a választási eredményeihez képest felülreprezentált. Ez a Fideszes és Jobbikos fölény teljes mértékben érthetetlen és megmagyarázhatatlan számunkra elfogadhatatlan. Mivel az előzetes választási akarat nem ezt támasztja alá, és nem indokol egy ilyen horderejű torzítást, de még egy ennél lényegesebben enyhébbet sem. Mi azt képviseltük, hogy a választási akaratot leginkább leképző és azt tükröző bizottsági struktúrának kell, hogy létrejöjjön. Ez természetesen nem azt jelentette volna, amit az MSZP előzetesen eltervezett, hogy teljesen egálban legyenek a jelenlegi két nagy párt jelöltjei a bizottsági helyekre. De egy olyan minimális többséget, hogy ne legyen meg mindenhol ez az 5 fős többsége a Fidesznek, maximum egy 4-3-1-0-s vagy ehhez hasonló struktúrát már támogatni tudtunk volna, ahol egy párt ennél jobban nem diszponálhat egy adott bizottságban. A Fidesz azzal érvelt az általa kialakított túlsúly mellett, hogy működőképes bizottságokra van szükség. Ezt azért nem tudjuk elfogadni, mert ez mindenfajta olyan hegemóniát és annak minden eszközzel való biztosítását eredményezné, amely a hatékonyság jegyében képes ilyenfajta torzításokra és arányeltolásokra kísérletet tenni, és a demokrácia bástyáit teljesen aláásni.”
"Ráadásul a 9 órás kezdés előtt 5 perccel kaptuk meg a konkrét bizottsági struktúrára vonatkozó Fideszes javaslatokat, úgy hogy mellé nem volt semmilyen információ a nevekkel kapcsolatban. Tehát egészen egyszerűen nem lehetett tudni, hogy melyik név melyik párthoz köthető. Természetesen fogalmunk sem volt arról sem, hogy az adott külsős jelöltet melyik párt ajánlotta. Így ennek köszönhetően egyértelműen teljesen átláthatatlanok voltak az arányok."
Utolsó kommentek