Az alábbiakban szeretnénk közérthetően bemutatni és elmondani a véleményünket a 2011. december 16-i szegedi közgyűlés előterjesztéseiről, a következő két megjegyzéssel:

1. A kiindulópontként használt anyagok – azaz a város honlapján megtalálható előterjesztések – egyáltalán nem törekszenek az egyértelműségre és a teljességre, ezért előfordulhat, hogy valamiben nem látunk tökéletesen tisztán, azaz sajnos kénytelenek vagyunk fenntartani a tévedés jogát. Így az alábbiak egyfajta “olvasatai” az előterjesztéseknek (a mi olvasatunk).
2. Az előterjesztések benyújtásának lehetősége időben többfokozatú. Így például „egyszerű/mezei” képviselőként az előterjesztéseket 18 nappal az éppen aktuális közgyűlés előtt kell benyújtani, míg a Polgármester és a városi közigazgatás által jegyzett előterjesztések 14 nappal a közgyűlés előtt érhetők el a város honlapjáról. Ezután azonban különböző funkciókban (tisztségviselő, bizottság stb.) és módon (sürgősség) lehetőség van akár még az utolsó pillanatban is módosító javaslatokkal élni. Az így érkező módosító indítványokat – esetenként módosító-dömpinget – érdemben e dokumentumban nem igazán tudtuk figyelembe venni.

December 16-i előterjesztések emészthető formában (letölthető PDF)

Ezúton szeretnénk meghívni titeket az oktatáspolitikai beszélgetésünkre, amelyen vendégül látjuk Osztolykán Ágnes LMP-s parlamenti képviselőt.

• A kiindulópontként használt anyagok – azaz a város honlapján megtalálható előterjesztések – egyáltalán nem törekszenek az egyértelműségre és a teljességre, ezért előfordulhat, hogy valamiben nem látunk tökéletesen tisztán, azaz sajnos kénytelenek vagyunk fenntartani a tévedés jogát. Így az alábbiak egyfajta "olvasatai" az előterjesztéseknek (a mi olvasatunk).
• Az előterjesztések benyújtásának lehetősége időben többfokozatú. Így például „egyszerű/mezei” képviselőként az előterjesztéseket 18 nappal az éppen aktuális közgyűlés előtt kell benyújtani, míg a Polgármester és a városi közigazgatás által jegyzett előterjesztések 14 nappal a közgyűlés előtt érhetők el a város honlapjáról. Ezután azonban különböző funkciókban (tisztségviselő, bizottság stb.) és módon (sürgősség) lehetőség van akár még az utolsó pillanatban is módosító javaslatokkal élni. Az így érkező módosító indítványokat – esetenként módosító-dömpinget – érdemben e dokumentumban nem igazán tudtuk figyelembe venni.

Előzmények

A 2010. október 3-i önkormányzati választások nyomán zavaros helyzet állt elő Szegeden: a választópolgárok a balliberálisnak nevezett városvezetés polgármesterét megtartották ugyan, de a korábbi mszp/szdsz-es közgyűlési többség elveszett. Az elmúlt nyolc év szegedi politikai gyakorlatát a választási kampányban egyaránt élesen kritizáló három, közgyűlésbe bejutott politikai erő (a Fidesz/KDNP, a Jobbik és az LMP) egyetértett abban, hogy az önkormányzati cégek elmúlt évekbeli működésének valamiféle „átvilágítására” mindenképpen szükség van. Ez egybecsengett a városi közhangulattal is, így igen komoly társadalmi támogatottsága volt a tavaly november 24-én megalakult Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottságnak, ami a közbeszédbe egyszerűen csak „átvilágító bizottság” néven került be.

Anomáliák a bizottsági tagok személye körül

A bizottság – a fideszes Gyimesi László elnökletével – hét fővel állt fel. A kormánypártok részéről az elnökön kívül Póda Jenő és Nógrádi Tibor, a baloldal képviseletében a város két korábbi alpolgármestere, Szentgyörgyi Pál és Nagy Sándor, a frakcióval nem rendelkező közgyűlési pártok részéről Keresztúri Farkas Csaba (Jobbik) és Szentistványi István (LMP) lett a bizottság tagja.

Az LMP 2011 márciusában felvetette a több vizsgált cég kapcsán is érintett Póda Jenő, illetve Szentgyörgyi Pál összeférhetetlenségét. Ugyancsak ebben a körben merült fel egyes cégek viszonylatában Keresztúri Farkas Csaba és Nagy Sándor neve is. Keresztúri az április 4-i ülésen jelezte is, hogy nem kíván részt venni az IKV-t érintő döntéshozatalban, míg Póda lemondott. A helyére beválasztott Juhász Gyula fideszes képviselő (részben a Waltner Károly nevelőotthon Tápéra költöztetése vizsgálatának elhúzódása miatt) június 29-én írásban lemondott bizottsági tagságáról, amit a bizottság elnökének (és a frakcióvezetőnek) megküldött, kérve, hogy pótlásáról a következő közgyűlésig a megfelelő előterjesztés benyújtásával gondoskodjanak. Ezzel a személyi kérdéssel kapcsolatban a mai napig nem történt intézkedés, a bizottság tagjai a lemondás tényéről nem is kaptak semmiféle értesítést. A bizottságot ugyanis négy és fél hónapja nem hívták össze.

A vizsgált cégek és ügyek

A bizottság 2010. december 20-i ülésén a tagok megállapodtak abban, hogy „első körben” a következő önkormányzati cégeket vizsgálják:

1. Pólus (Szeged Pólus Nonprofit Kft.)

2. SzKT (Szegedi Közlekedési Kft.)

3. Környezetgazdálkodási NKft. (szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.)

4. IKV (Ikv Zrt.)

5. Vásár & Piac (Szegedi Vásár-és Piacüzemeltető Kft.)

6. IH (Szegedi Ifjúsági Ház Kulturális, Fejlesztő és Médiaközpont Nonprofit Kft.)

7. Városkép (Szegedi Városkép Kft.)

8. VTV (Városi Televízió Szeged Műsorszolgáltató Nonprofit Kft.)

A fentieken kívül két kiemelt ügy, Lengyel József egykori felmentése a Szegedi Sport és Fürdők Kft. éléről és a fentebb is hivatkozott „tápéi ügy”, a Dr. Waltner Károly Fiú Speciális Gyermekotthon Tápéra tervezett átköltöztetésének ügye került a vizsgálat spektrumába.

Szentistványi István folyamatosan érvelni próbált amellett, hogy egy ilyen típusú átvilágítás nem terjedhet ki csupán a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő városi cégekre, hiszen a közvéleményt elsősorban azok a szolgáltató cégek érdeklik, amelyekben a város egyébként „csak” többségi tulajdonos: a Vízmű (Szegedi Vízmű Zrt.) és a Távhőszolgáltató (Szegedi Hőszolgáltató Kft.). Ezek vizsgálatának is megvannak a jogi lehetőségei. (Később felmerült a Dorozsmai Nagybani Piac Üzemeltető Kft. vizsgálata is, különösen akkor, mikor az ott történt tavalyi botrányos fejlemények napvilágra kerültek.)

Szentistványi még tavaly decemberben ígéretet kapott arra, hogy második körben ezen cégek vizsgálatára is sor fog kerülni. (Ezt a korabeli sajtóanyagok mellett a 2010. 11. 29-i nyilvános ülés jegyzőkönyve, illetve az itt született 91.546-6-os számú határozat is alátámasztja).

A felkért szakértők és jelentéseik

Az első nézetkülönbségek a bizottságon belül akkor jelentkeztek, amikor a többségében a Fidesz és a Jobbik által felkérésre jelölt könyvvizsgáló cégek és ügyvédi irodák egyikének-másikának politikai függetlensége megkérdőjeleződött, illetve némelyik cég kapcsán az összeférhetetlenség is felmerült, illetve később be is bizonyosodott.

Mindez az „első körben” azt jelentette, hogy mintegy 10 cég (könyvvizsgáló és ügyvédi iroda) lett megbízva, hogy a fenti cégeket (illetve a két másik ügyet) „átvilágítsa” január 3. és április 3. között. A kezdetben rendelkezésre álló összes pénzügyi keretet (bruttó 750 ezer forint) a bizottság idén márciusban további 3 millió forinttal megemelte. A szakértők számára a teljesítésért járó díjazás (50 ezer forint + ÁFA) kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a bizottság a munkájukat konkrét határozattal „teljesített”-nek minősíti. A jelentések (elvileg) régen elkészültek, mégha a teljesítések határideje meg is lett hosszabbítva egy hónappal, május 3-ig.

Különösen érthetetlen ennek tükrében, hogy a bizottság elnöke a mai napig nem küldte meg a bizottság tagjainak például a Vásár& Piac Kft-ről készült szakértői anyagot, noha annak véglegesnek tekintett változatát Szentistványi István részére (külön kérésre) már 2011. május 16-án elektronikus formában eljuttatta. (Annak megvizsgálása egy külön történet, hogy vajon ez a március 17-én kelt dokumentum nem tér-e el jelentősen bizonyos pontokon a szakértők által összeállított eredeti változattól – városi pletykák szerint ennek jó esélye van.)

Az átvilágítás (le)állása

Furcsa és sokak számára értelmezhetetlen az a jelenség is, hogy egy kivételével az összes 100%-ban önkormányzati tulajdonú városi cég vezetőjét még jóval azt megelőzően, hogy a vizsgálatok egyáltalán elkezdődtek volna, lecserélték a közgyűlési többséget megszerzett politikai erők (a Fidesz-KDNP és a Jobbik). Az általuk kinevezett cégvezetők közül aztán volt, aki egy évig sem húzta ki ebben a pozícióban, illetve voltak olyanok, akiknek a munkája gyakorlatilag a teljes szegedi közvélemény számára megkérdőjeleződött, ügyüket mégsem tűzte a Közgyűlés napirendre a legutóbbi ülésén.

Az eredetileg kijelölt nyolc cég (és a két további ügy) felénél nem tud (nem akar?) felmutatni a bizottság semmiféle eredményt:

1. a bizottság a szakértői jelentéseket megtárgyalta és érdemi határozatot hozott 4 esetben: Környezetgazdálkodási NKft, VTV, IKV Zrt., Pólus;

2. egy esetben részletesen tárgyalta ugyan, de érdemi határozatot nem hozott: IH;

3. a Waltner Károly nevelőotthon Tápéra költöztetésének indokoltságát is vizsgálta ugyan a bizottság, de érdemi határozatot itt sem hozott (A második fordulót az egyik szakértő távolléte miatt június 28-án elnapolta a bizottság elnöke, de azóta sem tűzte újfent napirendre.);

4. három esetben pedig az anyag eleddig nem is került a bizottság elé (illetve a bizottsági tagok sem kapták meg azt): SzKT, Városkép, Vásár& Piac.

Utóbbi jelenség azért megdöbbentő, mert a megbízási szerződések szerint a felkért szakértőknek legkésőbb május 3-ig kellett volna ezeket az anyagokat a bizottság elnökének (és a polgármesternek) megküldeniük, aki aztán köteles lenne azokat ésszerű határidőn belül napirendi pontként előterjeszteni. Minderre a bizottság SZMSZ-e, illetve egy későbbi határozata kötelezi. A szakértői anyagokat az elnöknek a jegyzői irodán keresztül kellene a bizottság tagjainak továbbítani, de mint fentebb utaltunk rá, ez sem történt meg. (Ráadásul az eddig napirendre sem tűzött cégek vizsgálatára többnyire olyan szakértők kaptak megbízást, akik más városi cégek vizsgálatában is érintve voltak – és azokat le is szállították határidőig.)

Az átvilágítás tehát nyár óta gyakorlatilag leállt. A hivatalos információáramlás nem létezik, Juhász Gyula lemondása és a szakértői anyagok a bizottsági elnöknél leragadtak. Biztosak lehetünk abban, hogy a választók egy éve nem erre adták a voksukat. Bennük joggal merül fel a kérdés, hogy milyen okok miatt, milyen érdekkörök nyomására szabotálja el a bizottság munkáját az LMP-n kívül valamennyi párt. A még napvilágra sem került szakértői jelentések tükrében ez különösen jelentős dilemma.

Szeged, 2011-10-31 LMP Csongrád megye

„Az emberek nem tudják mi az SZMSZ, és nem is érdekli őket.”
(Söndör hozzászólása a SzegedMa „Döntött a jogi bizottság: készül a nagy szegedi SZMSZ-reform” című cikkéhez - http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/10/keszul-a-nagy-szegedi-szmsz-reform.html)

Hát magyarázzuk el nekik. Próbáljunk közérthetőek lenni és olyan példát hozzunk, amit maguk elé tudnak képzelni. Mondjuk azt, hogy a közgyűlés egy színház. Nem olyan, mint a Parlament, mert az inkább egy folytatásos szappanopera, kevés főszereplővel és sok, jól megfizetett statisztával, akik közül néhány folyamatosan változtatgatja a helyét, hogy tömegnek tűnjenek az aktuálisan beszélő celeb mögött. A közgyűlésben erre nincs lehetőség, hiszen itt éppen tavaly csökkentették a szereplők számát, akik mindannyian szert tehetnek tizenöt perces hírnévre. Ha mással nem, hát azzal, hogy nem jelennek meg az előadáson, (mint Juhász Gyula júniusban) és az a hiányuk miatt elmarad. Pedig néző lett volna elég, egy teljes nyugdíjas-egyesület megjelent, hogy megnézze a műsort. (Máskor meg focidrukkerek lepték el a karzatot, igaz valószínűleg csalódniuk kellett, mert a közgyűlés, ha focimeccs lenne, akkor két unalmas félidőt követően egy zárt kapuk mellett lejátszott, a résztvevők által izgalmasnak minősített hosszabbításban, majd azt követően senki által meg nem várt tizenegyesrúgásokkal dőlne el.)

2011 szeptember 30-án a közgyűlés 2 nagy pártja bevezette Szegeden a jogszabályok tervezeteinek internetes felületen történő véleményeztetését. Ez a látszólag demokratikus intézkedés azonban nem a helyi demokrácia megújítását, hanem éppen ellenkezőleg, annak kiüresítését szolgálja, hiszen (1) csak a rendeletek végső szövegét és csak 7 napig lehet véleményezni, szemben az LMP-s módosító javaslattal, amikor hónapok/évek álltak volna rendelkezésre, (2) az internetes hozzászólások polgármesteri szabályozása tág teret hagy a manipulációnak, szemben az LMP-s módosító javaslattal, (3) az LMP-s javaslattal ellentétben a hozzászólások átlátható moderálása helyett átláthatatlan cenzúra valósul meg, (4) az internetes hozzászólások az LMP-s módosító javaslattal ellentétben a városi honlapról utólag eltávolításra kerülnek, (5) az LMP-vel ellentétben a polgármester bizonyos rendeleteket esetében csorbítja a szegediek véleményezési jogát és (6) a polgármester az LMP-s kezdeményezéssel ellentétben a bizottsági munkát nem „nyitja ki” a szakértők és civilek számára, hanem továbbra is az általa irányított Polgármesteri Hivatal dominanciája alatt hagyja.

A fenti anomáliákat próbálta volna az LMP egy módosító javaslattal megszüntetni, hogy az SZMSZ módosítása a helyi demokrácia kiüresítése helyett annak megújítását szolgálja. A nagy pártok azonban gyakorlatilag egyhangúlag elutasították az LMP módosító javaslatát, ami azt mutatja: a döntéselőkészítés és döntéshozatal átláthatóvá tétele egyaránt sérti a nagy pártok érdekeit. Lehullt tehát a lepel: szegedi politikai elit végre kimutatta foga fehérjét és összezárt.

Folyamatban van a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) számú Kgy. rendelet felülvizsgálata.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága döntése értelmében a tárggyal kapcsolatban társadalmi-szakmai fórum kerül megszervezésre, melyre minden érdeklődőt tisztelettel várunk.

A fórum időpontja: 2011. október 11. (kedd) du. 16.00 óra
Helyszíne: SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ (Szeged, Ady tér 1. 3. számú terem)

A fórum programterve:

Gyertek el a Zöld Fórumunkra, melyen vendégünk lesz Philippe Lamberts európai parlamenti képviselő, az Európai Zöld Párt (EGP) szóvivője!

Időpont: 2011. október 10. hétfő 18 óra
Helyszín: Interaktív Természetismereti Tudástár (SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Főiskolai Kar, Szeged, Boldogasszony sgt. 6)

Témák:

1. Hogyan lendíthetnénk fel a vidéki gazdaságot és tud-e ebben az EU segíteni?
2. Mit jelent a Zöld Fordulat, miből lesznek a zöld munkahelyek?
3. Összefügg-e napjaink gazdasági, pénzügyi és természeti krízise, mit tehetünk ellene a városainkban és falvainkban?
4. A zöld politika csak a országok luxusa vagy épp a kiutat jelenti a szegényebbeknek?

Mostanra – a városvezetés minden, átláthatatlanságra irányuló erőfeszítése ellenére – tisztán látszik, hogy Szegeden a tavasz óta tartó megszorító intézkedések mellett mindig akad pénz azon célokra, amelyekre a városvezetés, illetve bizonyos befolyásos lobbicsoportok szeretnék, hogy akadjon. A költségvetés kiadási oldalának – bizonyos szempontból és szintig érthető – rejtett túltervezése ugyanis lehetőséget teremt sok időközben „hirtelen” jelentkező igény kielégítésére, legyen szó alultervezett (és sokszor értelmetlen) pályázatok/beruházások extra költségeinek „kipótolásáról”, vállalkozások kieső bevételek miatti kompenzálásáról, a versenysport támogatásáról vagy önkormányzati cégek átalakításáról.

A fentiek természetesen adott esetben fontos és értelmes társadalmi célok lehetnek, amelyek fontosak Szeged számára, de látni kell: az, hogy Szeged e célokra áldoz, nem szükségszerűség, hanem tudatos értékválasztás kérdése. Így az sem szükségszerűség, hogy akkor, amikor tömegeket fenyeget az ellehetetlenülés veszélye, az önkormányzat nagy többsége szinte minden egyes rövid távú és látványos célt fontosabbnak tartson, mint a rászorulók megsegítését. Sokkal inkább egy tudatos értékválasztás kérdése. Azon értékválasztásé, amelynek értelmében akinek van hangja/befolyása, annak pénze is van a költségvetésből, akinek viszont nincs érdekérvényesítő képessége, az a szegedi politikai elit számára nem is létezik, így meg lehet húzni rajta az önkormányzati nadrágszíjat.