Előzmények

A 2010. október 3-i önkormányzati választások nyomán zavaros helyzet állt elő Szegeden: a választópolgárok a balliberálisnak nevezett városvezetés polgármesterét megtartották ugyan, de a korábbi mszp/szdsz-es közgyűlési többség elveszett. Az elmúlt nyolc év szegedi politikai gyakorlatát a választási kampányban egyaránt élesen kritizáló három, közgyűlésbe bejutott politikai erő (a Fidesz/KDNP, a Jobbik és az LMP) egyetértett abban, hogy az önkormányzati cégek elmúlt évekbeli működésének valamiféle „átvilágítására” mindenképpen szükség van. Ez egybecsengett a városi közhangulattal is, így igen komoly társadalmi támogatottsága volt a tavaly november 24-én megalakult Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottságnak, ami a közbeszédbe egyszerűen csak „átvilágító bizottság” néven került be.

Anomáliák a bizottsági tagok személye körül

A bizottság – a fideszes Gyimesi László elnökletével – hét fővel állt fel. A kormánypártok részéről az elnökön kívül Póda Jenő és Nógrádi Tibor, a baloldal képviseletében a város két korábbi alpolgármestere, Szentgyörgyi Pál és Nagy Sándor, a frakcióval nem rendelkező közgyűlési pártok részéről Keresztúri Farkas Csaba (Jobbik) és Szentistványi István (LMP) lett a bizottság tagja.

Az LMP 2011 márciusában felvetette a több vizsgált cég kapcsán is érintett Póda Jenő, illetve Szentgyörgyi Pál összeférhetetlenségét. Ugyancsak ebben a körben merült fel egyes cégek viszonylatában Keresztúri Farkas Csaba és Nagy Sándor neve is. Keresztúri az április 4-i ülésen jelezte is, hogy nem kíván részt venni az IKV-t érintő döntéshozatalban, míg Póda lemondott. A helyére beválasztott Juhász Gyula fideszes képviselő (részben a Waltner Károly nevelőotthon Tápéra költöztetése vizsgálatának elhúzódása miatt) június 29-én írásban lemondott bizottsági tagságáról, amit a bizottság elnökének (és a frakcióvezetőnek) megküldött, kérve, hogy pótlásáról a következő közgyűlésig a megfelelő előterjesztés benyújtásával gondoskodjanak. Ezzel a személyi kérdéssel kapcsolatban a mai napig nem történt intézkedés, a bizottság tagjai a lemondás tényéről nem is kaptak semmiféle értesítést. A bizottságot ugyanis négy és fél hónapja nem hívták össze.

A vizsgált cégek és ügyek

A bizottság 2010. december 20-i ülésén a tagok megállapodtak abban, hogy „első körben” a következő önkormányzati cégeket vizsgálják:

1. Pólus (Szeged Pólus Nonprofit Kft.)

2. SzKT (Szegedi Közlekedési Kft.)

3. Környezetgazdálkodási NKft. (szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.)

4. IKV (Ikv Zrt.)

5. Vásár & Piac (Szegedi Vásár-és Piacüzemeltető Kft.)

6. IH (Szegedi Ifjúsági Ház Kulturális, Fejlesztő és Médiaközpont Nonprofit Kft.)

7. Városkép (Szegedi Városkép Kft.)

8. VTV (Városi Televízió Szeged Műsorszolgáltató Nonprofit Kft.)

A fentieken kívül két kiemelt ügy, Lengyel József egykori felmentése a Szegedi Sport és Fürdők Kft. éléről és a fentebb is hivatkozott „tápéi ügy”, a Dr. Waltner Károly Fiú Speciális Gyermekotthon Tápéra tervezett átköltöztetésének ügye került a vizsgálat spektrumába.

Szentistványi István folyamatosan érvelni próbált amellett, hogy egy ilyen típusú átvilágítás nem terjedhet ki csupán a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő városi cégekre, hiszen a közvéleményt elsősorban azok a szolgáltató cégek érdeklik, amelyekben a város egyébként „csak” többségi tulajdonos: a Vízmű (Szegedi Vízmű Zrt.) és a Távhőszolgáltató (Szegedi Hőszolgáltató Kft.). Ezek vizsgálatának is megvannak a jogi lehetőségei. (Később felmerült a Dorozsmai Nagybani Piac Üzemeltető Kft. vizsgálata is, különösen akkor, mikor az ott történt tavalyi botrányos fejlemények napvilágra kerültek.)

Szentistványi még tavaly decemberben ígéretet kapott arra, hogy második körben ezen cégek vizsgálatára is sor fog kerülni. (Ezt a korabeli sajtóanyagok mellett a 2010. 11. 29-i nyilvános ülés jegyzőkönyve, illetve az itt született 91.546-6-os számú határozat is alátámasztja).

A felkért szakértők és jelentéseik

Az első nézetkülönbségek a bizottságon belül akkor jelentkeztek, amikor a többségében a Fidesz és a Jobbik által felkérésre jelölt könyvvizsgáló cégek és ügyvédi irodák egyikének-másikának politikai függetlensége megkérdőjeleződött, illetve némelyik cég kapcsán az összeférhetetlenség is felmerült, illetve később be is bizonyosodott.

Mindez az „első körben” azt jelentette, hogy mintegy 10 cég (könyvvizsgáló és ügyvédi iroda) lett megbízva, hogy a fenti cégeket (illetve a két másik ügyet) „átvilágítsa” január 3. és április 3. között. A kezdetben rendelkezésre álló összes pénzügyi keretet (bruttó 750 ezer forint) a bizottság idén márciusban további 3 millió forinttal megemelte. A szakértők számára a teljesítésért járó díjazás (50 ezer forint + ÁFA) kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a bizottság a munkájukat konkrét határozattal „teljesített”-nek minősíti. A jelentések (elvileg) régen elkészültek, mégha a teljesítések határideje meg is lett hosszabbítva egy hónappal, május 3-ig.

Különösen érthetetlen ennek tükrében, hogy a bizottság elnöke a mai napig nem küldte meg a bizottság tagjainak például a Vásár& Piac Kft-ről készült szakértői anyagot, noha annak véglegesnek tekintett változatát Szentistványi István részére (külön kérésre) már 2011. május 16-án elektronikus formában eljuttatta. (Annak megvizsgálása egy külön történet, hogy vajon ez a március 17-én kelt dokumentum nem tér-e el jelentősen bizonyos pontokon a szakértők által összeállított eredeti változattól – városi pletykák szerint ennek jó esélye van.)

Az átvilágítás (le)állása

Furcsa és sokak számára értelmezhetetlen az a jelenség is, hogy egy kivételével az összes 100%-ban önkormányzati tulajdonú városi cég vezetőjét még jóval azt megelőzően, hogy a vizsgálatok egyáltalán elkezdődtek volna, lecserélték a közgyűlési többséget megszerzett politikai erők (a Fidesz-KDNP és a Jobbik). Az általuk kinevezett cégvezetők közül aztán volt, aki egy évig sem húzta ki ebben a pozícióban, illetve voltak olyanok, akiknek a munkája gyakorlatilag a teljes szegedi közvélemény számára megkérdőjeleződött, ügyüket mégsem tűzte a Közgyűlés napirendre a legutóbbi ülésén.

Az eredetileg kijelölt nyolc cég (és a két további ügy) felénél nem tud (nem akar?) felmutatni a bizottság semmiféle eredményt:

1. a bizottság a szakértői jelentéseket megtárgyalta és érdemi határozatot hozott 4 esetben: Környezetgazdálkodási NKft, VTV, IKV Zrt., Pólus;

2. egy esetben részletesen tárgyalta ugyan, de érdemi határozatot nem hozott: IH;

3. a Waltner Károly nevelőotthon Tápéra költöztetésének indokoltságát is vizsgálta ugyan a bizottság, de érdemi határozatot itt sem hozott (A második fordulót az egyik szakértő távolléte miatt június 28-án elnapolta a bizottság elnöke, de azóta sem tűzte újfent napirendre.);

4. három esetben pedig az anyag eleddig nem is került a bizottság elé (illetve a bizottsági tagok sem kapták meg azt): SzKT, Városkép, Vásár& Piac.

Utóbbi jelenség azért megdöbbentő, mert a megbízási szerződések szerint a felkért szakértőknek legkésőbb május 3-ig kellett volna ezeket az anyagokat a bizottság elnökének (és a polgármesternek) megküldeniük, aki aztán köteles lenne azokat ésszerű határidőn belül napirendi pontként előterjeszteni. Minderre a bizottság SZMSZ-e, illetve egy későbbi határozata kötelezi. A szakértői anyagokat az elnöknek a jegyzői irodán keresztül kellene a bizottság tagjainak továbbítani, de mint fentebb utaltunk rá, ez sem történt meg. (Ráadásul az eddig napirendre sem tűzött cégek vizsgálatára többnyire olyan szakértők kaptak megbízást, akik más városi cégek vizsgálatában is érintve voltak – és azokat le is szállították határidőig.)

Az átvilágítás tehát nyár óta gyakorlatilag leállt. A hivatalos információáramlás nem létezik, Juhász Gyula lemondása és a szakértői anyagok a bizottsági elnöknél leragadtak. Biztosak lehetünk abban, hogy a választók egy éve nem erre adták a voksukat. Bennük joggal merül fel a kérdés, hogy milyen okok miatt, milyen érdekkörök nyomására szabotálja el a bizottság munkáját az LMP-n kívül valamennyi párt. A még napvilágra sem került szakértői jelentések tükrében ez különösen jelentős dilemma.

Szeged, 2011-10-31 LMP Csongrád megye