2011 szeptember 30-án a közgyűlés 2 nagy pártja bevezette Szegeden a jogszabályok tervezeteinek internetes felületen történő véleményeztetését. Ez a látszólag demokratikus intézkedés azonban nem a helyi demokrácia megújítását, hanem éppen ellenkezőleg, annak kiüresítését szolgálja, hiszen (1) csak a rendeletek végső szövegét és csak 7 napig lehet véleményezni, szemben az LMP-s módosító javaslattal, amikor hónapok/évek álltak volna rendelkezésre, (2) az internetes hozzászólások polgármesteri szabályozása tág teret hagy a manipulációnak, szemben az LMP-s módosító javaslattal, (3) az LMP-s javaslattal ellentétben a hozzászólások átlátható moderálása helyett átláthatatlan cenzúra valósul meg, (4) az internetes hozzászólások az LMP-s módosító javaslattal ellentétben a városi honlapról utólag eltávolításra kerülnek, (5) az LMP-vel ellentétben a polgármester bizonyos rendeleteket esetében csorbítja a szegediek véleményezési jogát és (6) a polgármester az LMP-s kezdeményezéssel ellentétben a bizottsági munkát nem „nyitja ki” a szakértők és civilek számára, hanem továbbra is az általa irányított Polgármesteri Hivatal dominanciája alatt hagyja.
A fenti anomáliákat próbálta volna az LMP egy módosító javaslattal megszüntetni, hogy az SZMSZ módosítása a helyi demokrácia kiüresítése helyett annak megújítását szolgálja. A nagy pártok azonban gyakorlatilag egyhangúlag elutasították az LMP módosító javaslatát, ami azt mutatja: a döntéselőkészítés és döntéshozatal átláthatóvá tétele egyaránt sérti a nagy pártok érdekeit. Lehullt tehát a lepel: szegedi politikai elit végre kimutatta foga fehérjét és összezárt.
A 2011 szeptember 30-i szegedi közgyűlésen az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó, a közgyűlés által megszavazott polgármesteri előterjesztés Szeged MJV szervezeti és működési szabályzatát bevezette a jogszabályok tervezeteinek internetes felületen történő véleményeztetését.
Ez innentől kezdve Szegeden nem történik másként, mint hogy 14 nappal az adott rendeletekről történő végső szavazás előtt a városi honlapra felkerülő rendelettervezeteket a város – vagy a polgármesteri előterjesztés hiányosságai következtében más városok – lakói mintegy kommentelés jelleggel „véleményezhetik”. Tehetik ezt 7 napon keresztül, hogy aztán a rendelettervezetet tárgyaló közgyűlésig fennmaradó hét napban az előterjesztő még beépíthesse a beérkező vélemények közül azokat, amelyek tetszenek neki. Fontos még tudni, hogy a rendeletek véleményezése annyiban nem „szabad”, hogy a kommentek - a polgármesteri előterjesztés hiányosságai miatt szabályozatlanul - cenzúrázhatók, majd a rendelettervezet elfogadását követően azok az önkormányzat honlapjáról gyorsan törlésre is kerülnek.
Megújult hát a demokrácia Szegeden, gondolhatnánk. Éljen a Polgármester, aki nagy kegyesen elhozta ezt nekünk. Sajnos azonban a helyzet nem ilyen egyszerű – sőt, pontosan ennek ellenkezője történt.
Érkezett ugyanis egy LMP-s módosító indítvány a polgármesteri előterjesztéshez , amit sajnos a 2 nagy párt teljes egyetértésben – egyetlen fideszes képviselő, Juhász Gyula kivételével – leszavazott. Nézzük meg tehát, hogy mi az, amire „nem”-et mondtak a nagy pártok szegedi frakciói:
- Az LMP a polgármesteri előterjesztéssel ellentétben a társadalmi egyeztetést már a koncepció fázisában kiterjesztette volna a munkatervben szereplő rendeletalkotási feladatokra. Míg a polgármesteri előterjesztés értelmében 14 nappal a végszavazás előtt 7 napig véleményezhetik a szegediek a rendelettervezetek végleges szövegét, és az észrevételek beépítésére az illetékeseknek 7 napja marad, addig az LMP-s előterjesztés értelmében a véleményezés a fentiek mellett a rendeletek megalkotásának kezdeti fázisában (adott estben hónapokkal, évekkel korábban) megtörténne, ráadásul nem csak a végleges, sokak számára nehezen dekódolható szakszöveget lehetne (lehetett volna) véleményezni, hanem a sokkal közérthetőbb koncepciót is. A vélemények beépítésére nem pusztán 7 nap állna rendelkezésre – ami lássuk be, nevetséges, ennyi idő alatt érdemi változtatások eszközölése nem lehetséges –, hanem hosszú hónapok/évek.
- A véleményező beazonosítására a polgármesteri előterjesztésben szereplő név és az e-mail cím megadása az LMP-s előterjesztés szerint kiegészült volna a lakcímmel. Mindannyian ismerjük egyrészt azt a jelenséget, amikor valaki adott cikkhez/témához több névről és e-mailcímről szól hozzá, valamint a „bérkommentelés” jelenségét is, amikor is valakiket megfizetnek bizonyos típusú vélemények/kommentek gyártásáért. A polgármesteri előterjesztés mindkét jelenségnek tág teret ad, ami nem csoda, hiszen a manipulációs lehetőségek meghagyása közvetlen érdeke a polgármesternek: aki egy több mint 500 fős polgármesteri hivatal és évente majd 70 milliárd Ft fölött diszponál, annak egy ilyen szabályozás nagyon jó teret teremt a manipulációra. Ehhez képest az LMP-s javaslat értelmében a kommentelőknek lakcímüket is meg kellene adniuk személyes adatként a kommentelés érdekében, amely e manipulációs teret töredékére csökkentené, hiszen innentől kezdve lényegesen kockázatosabb lenne mind a felhasználónevek egy személy általi legyártása, mind pedig a bérkommentelés. Arról nem is beszélve, hogy a lakcímek alapján ki lehetne szűrni a nem szegedi kommentelőket.
- A polgármesteri előterjesztés nem szabályozza a hozzászólások moderálását – az LMP szerint ezt átlátható módon szabályozni kellene. A polgármesteri előterjesztés értelmében 2 lehetőség van: vagy a jegyző felelőssége a moderálás, vagy pedig ez a Polgármester által kijelölt személy/szervezet által, átláthatatlan módon történik. Annak elismerése mellett, hogy ilyen esetben bizonyos típusú (pl. gyalázkodó) vélemények eltávolítására szükség lehet, az eltávolítás (gyakorlatilag: cenzúra) megoldás nyilván nem jó, hiszen vagy (1) egy elvileg nem önkormányzati döntéseket meghozó intézményt (jegyző) bíz meg a moderálással, vagy (2) átláthatatlan módon gyakorolhat cenzúrát a Polgármester, például az ő munkáját segítő politikai grémium, a Polgármesteri Kabinet által. Ugyanakkor mivel a kommentek/vélemények eltávolítása önkormányzati jellegű döntés, mindenképpen az lenne a tisztességes, ha az átláthatatlan polgármesteri cenzúra helyett e folyamatot átláthatóan szabályoztuk volna – mint ahogyan azt az LMP javasolta.
- A polgármesteri előterjesztés szerint a véleményeket az önkormányzati honlapról a rendelet elfogadását követően eltávolítják – az LMP-s módosító indítvány szerint az információszabadság miatt szükséges, hogy mind a tervezetek mind a rájuk érkezett vélemények utólagosan is visszakereshetők legyenek. E pont annyira triviális, hogy nem kell magyarázni: miért nem szolgálja a polgármesteri javaslat az átláthatóságot és társadalmi kontrollt, és miért szolgálja azt az LMP-s módosító.
- A polgármesteri előterjesztés négy tárgykört – (1) városi költségvetés, (2) helyi adók, (3) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata és (3) a köztisztviselők munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezet – indoklás nélkül kivon a szabályozás, azaz a köz általi véleményezés alól. Ehhez képest az LMP-s előterjesztés ezek közül hármat bevon a szabályozás alá, egyet pedig – városi költségvetés – az önkormányzati törvény megszületéséig a szabályozás alól kivonva tart. Azaz míg a Polgármester szerint a helyi lakosoknak nincs beleszólása a fenti témákba, az LMP szerint van. A költségvetés kapcsán az LMP-s javaslat is megengedőbb, ám csak rövid távon, hosszabb távon azt is bevonná a véleményezendő rendeletek körébe. Az LMP rövid távú „engedékenységének” oka az, hogy a Parlament most fogja elfogadni az új önkormányzati törvényt, ami olyan bizonytalanságot eredményez, hogy sajnos a jövő évi helyi költségvetés részvételi tervezése gyakorlatilag jelenleg nem lehetséges.
- Végül a Polgármester javaslatából teljesen hiányzik az, amire az LMP-s előterjesztés lehetőséget teremtene, nevezetesen: az önkormányzati bizottságok számára teremtsünk lehetőséget stratégiai partnerségek kialakítására. Hiányzik ez a polgármesteri előterjesztésből annak ellenére, hogy (1) az önkormányzati bizottságok az önkormányzati munka fontos döntéselőkészítő terepei, (2) ezekben jelenleg a dicséretes kivételektől eltekintve finoman szólva sem szakemberek – hanem pártpolitikai delegáltak, és a kettő ritkán esik egybe.. - ülnek, és (3) a helyi aktív civileknek jelenleg nagyon kevés lehetőségük van a bizottsági munka befolyásolására. Az LMP-s módosító javaslat előnye tehát kettős lett volna: (1) a bizottságokat megtöltötte volna szakmaisággal, és (2) a helyi ügyek iránt érdeklődő szakmai- és civilszervezeteknek teret adott volna ezen ügyek befolyásolására. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ez a Polgármesternek nem érdeke, hiszen így marad minden a régiben: továbbra is a Polgármesteri Hivatal Polgármester és Bizalmasai által szelektált és felkent munkatársai (szakértői) tetszelegnek a bizottságok előtt szakértői szerepben.
Látható tehát: a Polgármester előterjesztése és az LMP-s módosító közti különbség ég és föld a helyi demokrácia szempontjából. Az is látható: az LMP-s módosító szolgálja a helyi demokráciát, míg a polgármesteri javaslat azt ügyesen kiüresíti, a döntéselőkészítés monopóliumát továbbra is meghagyja a Polgármesternél.
Ezt nagyjából eddig is tudtuk. Az azonban talán meglepőbb: az MSZP és a Szabad Város (amely név e döntés eredményeképpen új, különösen pikáns megvilágításba kerül) frakciók mellett az LMP-s módosítót a Fidesz is egyhangúlag – Juhász Gyula kivételével – elutasította. Innen látható tehát: a döntéselőkészítés és döntéshozatal átláthatóvá tétele egyaránt sérti a nagy pártok érdekeit. Nekik az a jó, ha egymással birkózgatnak a szegedi költségvetés kisebb és nagyobb, néhány millióstól több százmilliós összegig terjedő morzsáiért, de az már kőkemény érdeksérelem lenne, ha mindezt a szegedi közvélemény erőteljesebb felügyelete mellett kellett volna megtenniük.
Ezért lehet az, hogy az MSZP-s és Szabad Városos balhorog („nem” szavat) és a Fidesz-KDNP-s jobbegyenes (diszkrét „tartózkodom”) együtt küldte padlóra az LMP-s javaslatot – és ezáltal a helyi demokrácia megújításának, kiterjesztésének kísérletét.
Lehullt tehát a lepel: szegedi politikai elit végre kimutatta foga fehérjét és összezárt.
A szegedi politikai elit összezárt: a 2 nagy párt a legnagyobb egyetértésben küldte padlóra a helyi demokráciát
Utolsó kommentek