A februári közgyűlést megelőzően az egyik legnagyobb vihart a nagykörút átalakítása, illetve az ide tervezett, a közösségi közlekedést segítő buszsáv megvalósítása kavarta. Elvi alapállásunk az volt, hogy ez a projekt (a jelenleg is zajlók közül) még leginkább szolgálná ténylegesen is a városlakók (hosszú távú) érdekeit – különösen a fenntartható városfejlesztés szempontjából lehet mellette érvelni, hiszen a kerékpárutak és a közösségi közlekedés fejlesztése egy magát „zöldpártként” (is) meghatározó szervezetnél természetes, hogy elsőbbséget élvez.
Az utóbbi napokban azonban teljesen nyilvánvalóvá vált (a tervezett költségvetés részleteit is megismerve a mellékelt táblázatokból), hogy milyen súlyos árat fizetnek majd a szegediek az évek óta zajló túlméretezett és megalapozatlan (ilyeténképpen véleményünk szerint felelőtlen) városfejlesztési politikának is köszönhetően. Ráadásul a közgyűlés napján kiderült az is, hogy a két nagy frakció (a korábbi éles szembenállás ellenére), a zárt ajtók mögött kiegyezett ez ügyben is, azaz mindegyik folyamatban lévő fejlesztés/ beruházás megvalósul – így ez is.
Ebben a helyzetben nem lehetett elvonatkoztatni magától a kontextustól, ráadásul ismertük már a végeredményt is, így a „disszidens hangok” (disszenzus) megjelenítése tűnt az egyedül helyes megoldásnak, a kétségé, illetve a kételyé, ami nagyon sokakban megfogalmazódott a jelenlegi fejlesztési logika (és városvezetési gyakorlat) tarthatatlanságával kapcsolatban.

Szociális tárgyú előterjesztések:

Az előterjesztések közül több is volt, amelyik közvetlenül érintett költségvetési tételeket is. Bár nem kaptak különösebb figyelmet, számunkra fontosak voltak a szociális ellátások tárgyában született javaslatok. Nem tudtuk elfogadni (ezért nemmel szavaztunk) a szociális bérlakáshoz való jutás feltételeinek szigorítását elrendelő közgyűlési határozatot, mert az épp a legrászorultabbakat szorítja ki a rendszerből.
Igennel szavaztunk a gyerekétkeztetési díjak inflációarányos emelésére. Sokaknak ez is gondot okozhat, de az élelmiszeráraknak az inflációnál nagyobb mértékű emelkedése indokolttá teszi ezt a döntést.
Nem tudtuk támogatni azonban az ápolási díj eltörlését, arra nemmel szavaztunk.  A szocialista városvezetés érvelése szerint a kormány megszorító intézkedéseinek következtében 83millió forinttal kellett csökkenteni a segélyekre fordítható összegeket, de egy közel 70milliárdos költségvetés esetén megoldható kellett volna, hogy legyen a csökkentés elkerülése. A segélyek reálértéke még ez esetben is csökkent volna. Nem tudtuk elfogadni azt az érvelést sem, miszerint az ápolási díjjal sokszor csalnak, azaz jogosulatlanul veszik fel. A segély megvonásával ugyanis azokat is büntetjük, akik (elsősorban magányosan élő, idős emberek) más módon nem tudják megoldani saját ellátásukat.
A költségvetésben az ápolási díj megszüntetésén túl is számos, megszorító jellegű változtatást javasoltak szociális téren. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy magát a költségvetés egészét sem tudtuk támogatni. A fideszes képviselők érvelése hasonló logikán alapult, mit a városvezetésé: a potyautasok kizárását sürgették a rendszerből, ez azonban tisztán bürokratikus módszerekkel nem, vagy csak igazságtalanul valósítható meg.
A visszaélésekre és a potyautasokra való hivatkozás általában azt a célt szolgálja csak, hogy elkendőzze a valóságos szándékot, amely nem más, mint az erőforrások átcsoportosítása a szociális területről, és amely legtöbbször a szegényektől a módosabb rétegek irányába történő jövedelem-átcsoportosítást eredményez.

A szegedi foglalkoztatási helyzetről szóló beszámoló:

Ez az előterjesztés szintén nem kapott túl nagy figyelmet, annak ellenére sem, hogy az előző, önkormányzati választási kampányban jelentős szerepet kapott a munkahelyteremtés témája.
Az előterjesztésre elsősorban azért szavaztunk nemmel, mert hamis, a valóságosnál sokkal kedvezőbb képet fest Szeged foglalkoztatási helyzetéről. Az anyagban szereplő 6%-os munkanélküliséget regisztráló adat ugyanis a regisztrált munkanélkülieknek a teljes, munkaképes korú lakossághoz való arányát mutatja. Ebbe a 15-74 év köztiek számítanak, Szegeden összesen 110ezer fő, míg a (hivatalosan is) munkanélküliek száma 6500 körül ingadozik. A munkanélküliségi ráta azonban a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és regisztrált munkanélküliek összesen) számához viszonyít. Az így számított munkanélküliségi ráta Szegeden 9,6%, nem sokkal alacsonyabb sem az országos, sem a megyei átlagnál.
További probléma, hogy a városi adatot megyei és régiós adatokkal vetették össze, holott nyilvánvaló, hogy egy régióközpontnak, amely ráadásul egyetemi város is, eleve jóval kedvezőbbek az esélyei például egy Békés megyei kistelepülésnél. Sokkal beszédesebb lett volna az összehasonlítás, ha az a többi megyei jogú város, hasonló módon számított adataihoz viszonyít.

A távhődíj emelésére vonatkozó javaslat:

A gazdasági tanácsnok, Póda Jenő előterjesztése körülbelül inflációarányos áremelést javasolt csak, azt mégsem tudtuk elfogadni, elsősorban két okból.
Az első az, hogy október elején már sor került egy, utólagosan bejelentett 10%-os emelésre, és erről az előterjesztés mélyen hallgat.
A másik fő ok az, hogy a cég működését teljesen átláthatatlannak tartjuk. Ezt már többször is szóvá tettük, először egy augusztusi sajtótájékoztatónkon. A felvetéseinkre azóta sem kaptunk választ, sem a cég, sem a szocialista városvezetés, sem pedig a közgyűlés jobboldali többségének vezetőitől, így továbbra sem tudhatjuk, hogy a cég árbevételének mekkora hányada képezi különböző magántulajdonú cégek profitját.

A költségvetés:

A költségvetés egészét pedig (a fentiek miatt) értelemszerűen nem szavaztuk meg, és itt most ezen volt a hangsúly, nem pedig az „erős” vagy „gyenge” nem közti különbségen. A túlméretezett és sokszor fölösleges projektekkel (pl.: Biopolisz) járó eladósodás és a szociális megszorítások már önmagában is elfogadhatatlanná tették számunkra a költségvetést. Ezen felül pedig maga a folyamat, a zsarolás és a színfalak mögött a nyilvánosság kizárásával folytatott alkudozás is lehetetlenné tetté támogatásunkat.

A környezet- és természetvédelmi tematikájú előterjesztések:

Ide általában olyan tervezett fejlesztésekhez/ beruházásokhoz (vagy azok jóváhagyásához) kapcsolódnak, amelyek (nagyobb részt) uniós forrásokból valósíthatók meg.
Ilyen volt a 2/3-as előterjesztés, amelyben az előterjesztő két terület, az Újszegedi Holt-Maros és a Maty-ér völgyének védetté nyilvánítását javasolta. Azért pont ezt a két területet, mert olyan KEOP pályázatot szeretne benyújtani, amely ezeken a területeken megvalósítandó vizes-élőhely rekonstrukcióra vonatkozna, és ennek feltétele a védetté nyilvánítás. Ez összhangban áll azzal a természetvédelmi törekvéssel is, amely szerint az arra érdemes természeti területeket a védetté nyilvánítással lehetne leginkább megőrizni a jövő nemzedékek számára. Így ezt az előterjesztést (bár fontos információk híján vagyunk még mindig a terveket illetően, illetve egyéb problémák is felmerültek) támogatni tudtuk, így megszavaztuk.
A tompaszigeti kiskertek üdülőterületté történő (sietős) átminősítését (ahogyan az eredeti határozat szólt) teljesen megalapozatlannak találtuk és az nem csupán környezet- és természetvédelmi szempontból tűnt rendkívül aggályosnak. Egy ilyen elhamarkodott településfejlesztési döntés (majd az ezt sajnos menetrendszerűen követő, szinte automatikus átminősítés) rendkívül veszélyes precedenst teremthet. És nagyon valószínűnek tűnik, hogy az ottani kiskert-tulajdonosok sem egyöntetűen támogatnának egy ilyen átminősítést, mert lennének jócskán olyanok is, akik annak nem az előnyeiből, hanem a hátrányaiból részesednének elsősorban. (És akkor még nem említettük azt, hogy az átminősítés terve utat nyithat a telekspekulációnak!)
A szavazásnál tartózkodtunk, mert a módosított beterjesztést, amely összefoglaló tanulmány készítését irányozza elő június végi (kitolt) határidővel, még mindig elhamarkodottnak találjuk.

A két Gyimesi László (Fidesz) által beterjesztett szmsz-módosító:

A képviselő első javaslata szerint a városi cégek vezetői fölött gyakorolt munkáltatói jogokat ki kellett volna venni a polgármester kezéből, és át kellett volna ruházni a közgyűlés (fideszes többségű) bizottságaira. Nem támogattuk ezt a javaslatot, egyrészt azért, mert tételesen ellentmond a vonatkozó tárgyú törvényeknek, másrészt azért sem, mert így a városi cégek könnyen mindenféle valós kontroll nélkül maradhattak volna.
A képviselő másik javaslata a vagyonrendelet módosítására irányult, és azt célozta, hogy az 50millió ft-nál (RT-k esetén 100millió ft-nál) kisebb összegű pénzügyi műveletek kerüljenek át a polgármester hatásköréből a bizottságokéba. Nyilvánvaló, hogy ez az előterjesztés is a két nagy párt közti hatalmi játszma egyik eleme csak, és célja, hogy egy újabb hatáskört vonjon el a fideszes többségű bizottságok számára. Ezt a javaslatot mégis elfogadtuk, mert így átláthatóbbá válik egy fokkal az önkormányzat gazdasági működése, a bizottságok ülései ugyanis nyilvánosak, ezekről jegyzőkönyv készül. A döntéshozatali mechanizmus egy szelete átláthatóbbá válik.

Sajtómegjelenések:

http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/03/az-lmp-szerint-szinjatek-zajlik-a-kozgyulesben.html