December 22-én rendkívüli közgyűlést tartottak Szegeden, melyre azért volt szükség, mert a legutóbbi közgyűlésen az egyes frakcióknak nem sikerült megegyezniük egymással az önkormányzati cégek felügyelőbizottságainak összetételével kapcsolatban. Emellett a Fideszből Póda Jenő behozott egy, az Árpád nevelőotthonnal kapcsolatos előterjesztést is, indoklása szerint annak érdekében, hogy a nevelőotthon-ügy mielőbb lezárulhasson.
Az Árpád nevelőotthon ügye
Több kérdés is nyitva maradt az Árpád nevelőotthon kapcsán azáltal, hogy két héttel korábban a projekt leállítása mellett döntött a szegedi közgyűlés:
- A városnak gondoskodnia kell az egyelőre a Szőregi úton lévő gyermekotthonban maradt gyermekekről.
- Ki kell jelölni a tápén kiépített és felújított, volt általános iskolai ingatlan további felhasználásának tervét.
- Az uniós pályázat lezárásával kapcsolatos pénzügyi kérdésekben is döntés szükséges.
Ezzel a munkafolyamattal kapcsolatban Póda Jenőnek volt egy beterjesztése. Ennek lényege, hogy a város a közreműködő szervezet (ESZA) irányába jelzi, hogy közös megegyezéssel szerződést bontana. Ha az ESZA ebbe belemegy, akkor a városnak nem kell megfizetnie mintegy 8 millió Ft büntetőkamatot, hanem „csupán” a 24 millió forintnyi előleget kell visszafizetnie. Az előterjesztés emellett megjelölte a visszafizetés forrását a szegedi költségvetésben, valamint (harmadszor) összhangban a Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság 2010. december 20. napján tartott ülésén elfogadott javaslattal, amely a projekt átvilágítására irányul, a szakértői költségekre kétszázezer forintot irányozott elő a polgármesteri keretből.
Póda Jenő beterjesztése ugyan tartalmaz támogatandó célokat is, ám véleményünk szerint nem adott kielégítő választ a korábban felvázolt problémákra, ezért a szavazásnál a tartózkodást választottuk.
Tartózkodásunk egyik legfőbb oka az volt, hogy bár készítettünk egy cselekvési tervet, amellyel megítélésünk szerint a lehető legjobban lehet kijönni e folyamatból, ám sajnos ezen előterjesztésünket ismertetni sem tudtuk, mert a Fidesz (immár nem először) Kalmár Ferenc ügyrendi javaslata alapján berekesztette az üggyel kapcsolatos vitát. A mi javaslatunk az alábbi lett volna:
- A városvezetés hozza nyilvánosságra, hogy a Szőregi úti ingatlannak mennyi a piaci értéke, miért és mennyiben lehet indokolt az eladása, illetve milyen más alternatívája lehetséges a terület hasznosításának. Nyilvánvalóan létezik indok, terv, elképzelés, ha már egyszer (két évvel ezelőtt) úgy döntöttek, hogy nem ezt az ingatlant újítják fel, hanem egy másikat Tápén. (Erre később még röviden kitérünk, ugyanis kiderült: a városvezetésnek ténylegesen vannak tervei a területtel, oda egy bevásárlóközpontot szeretnének elhelyezni…)
- A Város közgyűlése jelöljön ki egy szakértői bizottságot, amely állást foglal abban a tekintetben, hogy a gyerekek további integrációja szempontjából mi lenne a legkedvezőbb megoldás, és mit kellene még beépíteni a projektbe ahhoz, hogy ne egyszerűen csak a kisebbik rosszat lehessen választani. Az LMP fontosnak tartja, hogy a város a gazdasági és üzleti érdekei mellett szakmai szempontokat is vegyen figyelembe, amikor egy ilyen ügyben jár el. Elsődleges szem előtt tartani a gyermekvédelmi szakemberek véleményét.
- A felálló bizottság tevékenységének eredményeit a város ismertesse a tápéi lakossággal, akiket a Szőregi úti lakosok tapasztalataival is meg kell ismertetni, párhuzamosan a nevelő otthonban lévő gyermekek felkészítésével az esetleges költöztetésre. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeket ne lehessen politikai érdekek mentén felhasználni olcsó kommunikációs eszközként.
- Az új nevelőotthon kialakításával kapcsolatos uniós pályázat lehetőséget biztosít arra, hogy indokolt esetben a pályázat által felújított ingatlant más célokra használja fel a város. Az elnyert pályázat célcsoportjai közé tartoznak ugyanis: (1) a fogyatékossággal élők, (2) a pszichiátriai és szenvedélybetegek, (3) a hajléktalanok, (4) az idős emberek, valamint (5) a gyermekjóléti alapellátásban, illetve gyermekvédelmi szakellátásban élő gyerekek, fiatalok. Az ESZA Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet hozzájárulásával pedig elviekben lehetőség van a szerződést úgy módosítani, hogy a célcsoport ezen a körön belül változzon. Tehát magát az ingatlant nem kizárólag, mint speciális nevelőotthon lehet felhasználni. Így a Polgármester egyidejűleg kérdezze meg a közreműködő szervezetet, hogy az partner lenne-e a szerződés módosításában.
A fentiekből fakadóan így szerintünk lett volna jobb megoldás, mint a (potenciálisan) közös megegyezéssel történő szerződésbontás.
A vita idő előtti beszüntetését pedig különösen aggályos eljárásnak találjuk. Nem csak azért, mert megoldási javaslatunkat nem tudtuk előterjeszteni, hanem azért is, mert a mostani közgyűlésen bebizonyosodott: a vita igenis elősegítheti a felelős döntést. A mostani közgyűlésen ugyanis elhangzott két olyan, eddig nem ismert tény, amelyek megerősítettek minket abban: jól tettük, hogy nem engedtünk annak a nyomásnak, amely ránk nehezedett az Árpád nevelőotthon átköltöztetésének megszavazására. E két tény:
- Gila Ferenc MSZP-s képviselő gyakorlatilag elismerte, hogy a speciális nevelési igényű és egészséges gyermekeket integráltan fogadó Deák Ferenc utcai óvoda néhány évvel ezelőtti bezárásának folyamatában a környéken nyitni kívánó kaszinók igenis komoly szerepet játszhattak. (Ahogyan Gila képviselő megfogalmazta: Igen, lehet, hogy az óvodabezárást a kaszinó kezdeményezte…)
- Botka László Juhász Gyula felvetésére gyakorlatilag kimondta azt, amiről a városban már régóta pletykálnak: az önkormányzat bevásárlóközpontot létesítene a gyermekotthon helyén. (Ennek a dolognak egyébként különös pikantériát kölcsönöz, hogy a jelenlegi városvezetés idén egyszer már nemet mondott újabb bevásárlóközpontok kialakítására, és a Szőregi úton így elvileg nem is biztos, hogy jelen szabályok szerint egy ilyen központ megvalósulhatna: http://www.szabadvarosszeged.hu/varospolitikai-dokumentumok/bevasarlokoezpontok-szegeden)
Ezen tényekből is látszik, amit mi eddig is hangsúlyoztunk: egyes intézmények áthelyezése mögött nem mindig az intézmények használóinak érdekei bújnak csak meg, sőt, nem feltétlenül ezek játsszák a főszerepet.
Önkormányzati tulajdonú cégek felügyeleti bizottságainak megújítása
Az erről szóló döntést a korábbi közgyűlésen, a szocialista frakció kivonulásával nem lehetett a közgyűlés elé tárni, hiszen ehhez minden oldalról ismerni kell azon személyek nevét, akiket az adott párt jelöl a felügyelőbizottsági helyekre. A nevek azóta megtárgyalásra kerültek, így a mostani közgyűlésen már konkrét beadványról mehetett a vita egy zárt ülés keretei közt, lévén szó személyi kérdésekről. Erről az ülésről az MSZP-s és a Szabad Város frakció képviselői ismételten kivonultak. Míg az MSZP és a Szabad Város képviselői nem vállaltak felügyelőbizottsági helyeket, mi elvállaltuk az egy felajánlott felügyeleti bizottsági helyet, illetve egy igazgatótanácsi posztot. Vállalásunkban ugyanazon elvek vezéreltek minket, mint az önkormányzati bizottságok felállításának esetében: a választási eredményünkhöz képest nem túlzott mértékű felügyelőbizottsági jelenlétet vállalunk, ennél többet azonban nem.
A beadvány a Fidesz és a Jobbik szavazataival ment át. Mi természetesen nemmel szavaztunk, hiszen elvi fenntartásaink vannak az egész folyamattal kapcsolatban – csakúgy, mint az önkormányzati bizottságok tagjainak kijelölésénél. Ahogyan a jelölések és a felügyelőbizottsági tagságok pártok közötti eloszlásának egyenlőtlenségeit láttuk, teljesen egyértelművé vált, hogy itt egy ismételt FIDESZ-JOBBIK megállapodásnak lehetünk tanúi.
Így végül a felügyelőbizottságok szinte kizárólag fideszes és jobbikos delegáltakból fognak felállni. Így nehéz elképzelni, hogyan lesznek képesek hatékonyan szolgálni az egyes cégek felügyeletét, lévén fideszes és jobbikos delegáltak fogják ellenőrizni a Fidesz és Jobbik által kijelölt és támogatott cégvezetőket.
Utolsó kommentek