A tegnapi nap során a Délmagyarország először hivatkozott a honlapján a blogunkra. A már eddig is túlfeszített indulatok a kommentelők között újabb parázs vitákat szültek, melyekből még jobban kitűnik, hogy a szegedi választópolgárok akut információhiányban szenvednek ebben az ügyben. Dacára annak, hogy a korrekt tájékoztatás nem egy, a közgyűlésbe frissen bekerült párt feladata lenne, úgy érezzük nekünk kell pótolnunk azt, amit a városvezetés és a nem éppen tényfeltáró újságírói tevékenységéről elhíresült helyi napilap elmulasztott.
Alábbi írásunkban a tápéi projekt előzményeire és az érintett gyermekekre vonatkozó jogszabályi háttérre kívánunk rávilágítani.
A projekt története
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében, az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) mint közreműködő szervezet bevonásával 2008. április 21-án írt ki pályázatot „Bentlakásos intézmények fejlesztése” címmel.
Nagy Sándor (akkori) alpolgármester előterjesztésére a szegedi közgyűlés 2008. június 27-i ülésén tűzte először napirendre a Szőregi úti gyermekotthon Tápéra költöztetésének ügyét.
Nem tisztünk Juhász Gyula fideszes képviselőt megvédeni, de a közhiedelemmel ellentétben ő már ekkor aggályosnak találta a kérdést.
Juhász Gyula képviselő: A Budai Nagy Antal u. 51. sz. alatt tervezett, a dr. Waltner Károly Otthon beruházásával kapcsolatban elmondja, meglepődött, amikor ezt a fejlesztési előterjesztést meglátta, hiszen a Közgyűlésnek van egy érvényben lévő határozata - tudomása szerint -, amely értékesítésre jelölte ki az épületet – ez a Bálint Sándor Általános Iskola épülete. Az értékesítésre való kijelölést nem tudja, hogy megváltoztatták volna. Örül, hogy nem adja el a város ezt az ingatlant, hanem valamilyen szociális, gyermekgondozási célú intézmény jön létre az ingatlanon. Nehezményezi, hogy Tápé városrész önkormányzatát nem kérdezték meg, nem tájékoztatták őket, nem élhettek a javaslattétel lehetőségével. Tápé városrésznek lehetséges, hogy most egy napközi otthonos idős otthonra nagyobb szüksége lenne, mint egy gyermekotthonra, amelyből valószínűleg a városrésznek nem sok – és nem gazdasági haszonra gondol - hasznot fog jelenteni. Lett volna pályázati lehetőség ezen idős otthon kialakítására, a Dél-alföldi Operatív Program pályázati kiírásában 90 %-os támogatási intenzitás mellett 50 millió Ft-ra pályázhatott volna a város, ha megkérdezik a városrészt, hogy mit szeretnének a városrészben megvalósítani. Nehezményezi, hogy még tájékoztatási szinten sem kaptak információt. (…)
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Kérdése Juhász Gyula képviselőhöz, hogy nem támogatja, hogy Tápén a dr. Waltner Károly Otthonnak egy épületet hozzon létre az Önkormányzat?
Juhász Gyula képviselő: Az eljárást kifogásolja, hogy Tápé városrészt nem tájékoztatták és nem kérdezték meg a kérdését.
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: A tápéiak valószínűleg örülni fognak a fejlesztésnek, Juhász Gyula képviselő pedig túl fogja élni, hogy információhiányban szenved.
(…)
Juhász Gyula képviselő: Megítélése szerint az alpolgármester félreértette, hiszen nem arról van szó, hogy nem támogatják a gyermekotthon létrejöttét.
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Kérdése, hogy ki nevében nyilatkozik?
Juhász Gyula képviselő: Elmondja, hogy Tápé nevében nyilatkozik, ott lakik. Tápé város megválasztott képviselőjeként Tápé városrészt képviseli a Közgyűlésben alapvetően és elsősorban. Tápé városrész nevében mondta, hogy nincsenek a gyermekotthon ellen, de szerették volna, amikor a város ilyen döntést hoz, akkor egyeztessenek a városrészben lévő, bizonyos javaslattételi és véleményezési jogkörrel bíró részönkormányzattal. Tájékoztassa őket, aki a fejlesztést elgondolta, hiszen miközben itt tárgyalnak az építési engedélyről szóló határozat már kikézbesítésre került a tápéi szomszédoknak, tehát igencsak előrehaladott állapotban van a fejlesztés. Nem a múlt héten találta ki valaki, hogy a Budai Nagy Antal utca 51. sz. alatt gyermekotthont kíván létesíteni. Lett volna elegendő idő arra, hogy Tápé városrész képviseletében eljáró részönkormányzattal egyeztessenek, tájékoztassák őket, kikérjék javaslatukat, véleményüket, annál is inkább, mert egy olyan fejlesztéshez, ami Tápé városrész érdekeit jobban szolgálta volna ugyanúgy uniós fejlesztési források is igénye vehetők lettek volna és a pályázat augusztus 25-ig benyújtható lett volna. Különösebb nehézség nélkül a városrész érdekeit jobban szolgáló beruházás is megvalósulhatott volna ugyanez ingatlan felhasználásával.
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Juhász Gyula képviselő az előző napirendnél azt hiányolta és nehezményezte, hogy nem történik a jövőben külterületi városrészi fejlesztés. Most egy külterületi, tápéi fejlesztésről beszélnek, ahol Juhász Gyula képviselő vitázik a fejlesztési elképzeléssel.
Virág András képviselő: Amikor felesküdtek képviselőnek, akkor arra esküdtek fel, hogy elsősorban a város érdekeit nézik és ezt követően az egyéb részérdekeket. Az egész város érdekéből indulnak ki minden egyes döntésnél és ezt követően emelik be a városrészi érdekeket, hogy lehetőleg ezek összhangban legyenek. (…)
Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
(Részletek a 2008. június 27-i közgyűlés jegyzőkönyvéből, 42-44. oldal)
Amit Juhász Gyula akkor még valószínűleg nem tudott, hogy az Árpád Nevelőotthon nem egyszerű gyermekvédelmi initézmény, hanem egy Fiú Speciális Gyermekotthon, amellyel kapcsolatban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) eképpen rendelkezik:
Otthont nyújtó ellátás
53. § (2) Az otthont nyújtó ellátás keretében
b) speciális ellátást kell biztosítani
ba) a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató (a továbbiakban együtt: súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek,
bb) a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető (a továbbiakban: súlyos disszociális tüneteket mutató) [a ba) és a bb) pont a továbbiakban együtt: súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató gyermek],
bc) az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő (a továbbiakban: pszichoaktív szerekkel küzdő) gyermek
számára.
Az otthont nyújtó ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, illetve az e törvényben meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján évente, a három éven aluli gyermek esetében félévente felül kell vizsgálni.
(3) A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is.
A javaslatot a Közgyűlés végül 33 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el. Az akkori 43 szavazásra jogosultból kilencen nem voksoltak. (Jegyzőkönyv 196-197. oldal.)
A 2008. szeptember 26-i közgyűlése újra napirendre került az ügy, immár módosított előterjesztéssel. Hogy ezen az ülésen pontosan mi történt, azt nem tudjuk rekonstruálni, mivel a város hivatalos honlapján a jegyzőkönyv jelenleg nem érhető el.
Ami biztos, hogy a város 2009. február 12-án megkapta a támogatást. A döntés az alábbiak szerint kereshető az NFÜ honlapján:
A támogatási szerződésnek csak tervezetét találtuk, azonban ebből is kikövetkeztethetők, hogy mik a lehetséges következményei a múlt pénteki szavazásnak.
A szerződés megszegésének minősül (21. old.), ha a Kedvezményezett (a város) a támogatást jogszabályellenesen, nem rendeltetésszerűen, illetve célellenesen használja fel. Véleményünk szerint, amennyiben a gyerekek nem költöznek be, akkor a legfeljebb a célellenes felhasználás valósulhat meg.
Ebben az esetben a közreműködő szervezet, az ESZA Kht. jogosult a Szerződéstől elállni. (22. old.)
A Szerződéstől történő elállás esetén a Kedvezményezett az addig igénybe vett támogatást (beeértve az előleget is) az elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű, de legalább 20% kamattal növelten köteles visszafizetni a Közreműködő Szervezet által megjelölt bankszámlára, az elállást követő 15 munkanapon belül. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás - vagy annak első része - kifizetésének napja, utolsó napja pedig a visszafizetést megelőző nap. A természetben juttatott telephely, telek vagy telek és épület esetében az igazságügyi szakértő által megjelölt értéket kell alapul venni.
A Kedvezményezett a kamaton felül a hatályos jogszabályi előírások szerint köteles késedelmi kamatot fizetni, amennyiben bármely visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti.
Nagy Sándor, egykori alpolgármester kilátásba helyezte továbbá azt is, hogy a várost öt évre kizárhatják az uniós pályázatokból. Valóban van erre utalás a szerződés tervezetben (23. old.):
A Kedvezményezett kizárható az Európai Szociális Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból finanszírozott előirányzatok támogatási rendszeréből, ha az alábbiakban felsorolt okok egyike bekövetkezik:
a) a Szerződésben rögzített kötelezettségek, részkötelezettségek a Szerződésben rögzített határidőben nem vagy csak részben - számszerűsített kötelezettségek esetén 75 %-ot (telephely juttatás, illetve telephely vásárlásra adott támogatás esetén 66 %-ot) el nem érő arányban - valósul meg;
b) a Kedvezményezett az elfogadott céltól eltérő célt valósít meg;
c) a Kedvezményezett a Projekt részben vagy egészben történő meghiúsulására, akadályba ütközésére, késedelmére vonatkozó bejelentési kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget;
d) a Projekt fenntartási időszakára illetve környezetvédelmi beruházás esetén annak üzemeltetésére és vagyonkezelésére előírt kötelezettségeket nem teljesíti,
e) jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.
A kizárás legfeljebb öt évre szólhat.
Véleményünk szerint a fentiekből maximum az a) és a b) pont jöhet szóba. (Ehhez ismerni kellene a konkrét szerződést.) Ugyanakkor azt is ki kell hangsúlyozni, hogy mindezidáig a projekt kapcsán semmilyen cél nem valósult meg: sem a gyerekek nem költöztek be, sem más irányban nem hasznosította a város az ingatlant. Ami jelenleg történik, az leginkább a c) pont alá sorolható: a Projekt meghiúsult, illetve akadályba ütközött. Ennek bejelentése esetén a város mentesül a kizárás alól, szerintünk az elnyert támogatás visszafizetése után a b) pont sem érvényesülhet, az ingatlant fel lehet használni más célra.
Mindezeket azért érezzük szükségesnek hangsúlyozni, mert az MSZP és az SZVE részéről történő riogatás legfőbb eleme pontosan a további pályázatokból történő kizárás. Való igaz, hogy a város köteles visszafizetni a pályázaton nyert összeget, de az ingatlant a jövőben hasznosíthatja.
Ez a szituáció ékes példája annak, hogy a lakossággal való konzultáció hiánya a későbbiekben visszájára fordulhat. Újraolvasva a fent beidézett jegyzőkönyvet jól láthatjuk, hogy a tápéi képviselő már két éve is világosan megfogalmazta a helyi igényeket, amelyeket az akkori többség semmibe vett.
Mindezek alapján az LMP egyáltalán nem érzi magát vétkesnek abban, hogy megrövidítette a várost, nem is beszélve arról, hogy egy 15 fős többség döntését egy személy nyakába varrni meglehetősen méltánytalan elbánás.
A gyerekek
A szocialista retorika másik gyöngyszeme a tizenhat gyermek karácsonyának tönkretétele. Valóban, minden olyan gyerek sajnálatra méltó, aki a családi körén kívül kénytelen ünnepelni a karácsonyt. Kétségtelen tény, hogy egy számára kényszerkörnyezetben élő gyereknek bármilyen változás örömtelinek tűnhet, mégis a gyermekvédelmi szakemberek feladata elsősorban annak megítélése, hogy a Szőregi úti vagy a tápéi környezet kedvezőbb számukra. Megszívlelendőnek tartjuk a város e téren mértékadónak tekinthető szakemberének, Kothencz Jánosnak a véleményét, aki máshol keresné a probléma gyökerét:
Az is elgondolkodtató, hogy miként ítéljük meg azok véleményét vagy adott esetben félelmét, akik tartanak a speciális szükségletű gyermekek tőszomszédságbeli közelségétől, ha esetleg mégis csak kiköltöztek volna. Valóban mondhatjuk, hogy csúnya dolog aláírásokat gyűjteni a gyermekek kiköltözése ellen. De akár meg is érthetjük ezt a félelmet. Hiszen gyakran fogalmuk sincs az embereknek arról, hogy milyenek a speciális szükségletű gyermekek, de sajnos még általában arról sincs, hogy milyenek a családból kiemelt gyermekek és fiatalok. Nemcsak a korrekt felvilágosítás jelenthetné az esetleges előítéletesség megelőzését, hanem az is, hogy jelentőséget adjon a mindenkori önkormányzati politika e területnek azzal is, hogy nem szól bele a gyermekvédelmi gondoskodásban élőket érintő szakmai kérdésekbe.
Abban mindenképpen egyetértünk Kothencz Jánossal, hogy a politika, a politikusok feladata elsősorban nem a szakmai kérdések megítélése lenne, hanem a választópolgárok nyílt és nem megtévesztő tájékoztatása arról, hogy a lakókörnyezetüket érintő döntések milyen kihatással lehetnek a mindennapjaikra és bevonni az érintetteket a döntéshozatalba. Az LMP egyértelműen ezek mellett az értékek mellett áll ki, ebben az esetben a tápéiak oldalán, mivel a szocialista városvezetés az ő viszonylatukban ezt az elmúlt két évben elmulasztotta.
És maguknak a gyerekeknek is az lett volna az érdeke, hogy a helyiek elfogadják őket és ne ellenségként, potenciális veszélyforrásként tekintsenek rájuk. Kicsit álságosnak tűnik az ő érdekeiket hangoztatni olyanoktól, akiket pusztán ennyire érdekel a sorsuk.
Utolsó kommentek