Az alábbiakban a 2010.12.10-i szegedi közgyűlés fontosabb, komolyabb vitát kiváltó döntéseivel kapcsolatos álláspontunkat, konkrét döntéseinket és ezek indoklását ismertetjük. Amellett, hogy önálló beadványunkkal sikerült a közvetlen demokrácia erősítése érdekében a kötelezően kiírandó helyi népszavazáshoz szükséges aláírások arányát 20%-ról 10%-ra csökkentenünk,

1. a szakemberekkel történt konzultáció után a gyermekek érdekében „nem”-et mondtunk a Szőregi úti gyermekotthon Tápéra költöztetéséhez,
2. nem asszisztáltunk a fidesz-jobbik koalíció által gátlástalanul megvalósított szegedi cégvezető-leváltáshoz és ismeretlen emberek városi cégek élére történő kinevezéséhez,
3. nem támogattuk, hogy az önkormányzat „fű alatt” visszafordíthatatlan pályára helyezze egy gázerőmű megépítését Szegeden, és
4. nem járultunk hozzá a kétszintű önkormányzati bizottsági struktúra bevezetéséhez.

Az Árpád Nevelőotthon Tápéra költöztetése

A leginkább vitatott és a nyilvánosság előtt legnagyobb port kavart döntésünk mindenképpen az Árpád Nevelőotthon Tápéra költöztetésével kapcsolatos szavazatunk volt. Az adott előterjesztés célja az volt, hogy megakadályozza a nevelőotthonnak a Szőregi útról Tápéra való költöztetését. Juhász Gyula fideszes képviselő e beadványa a mi szavazatunkkal szerzett többséget, azaz a nevelőotthon költöztetése ellen szavaztunk.

A városvezetésnek több szempontból is érdeke fűződött ahhoz, hogy pont kerüljön a költöztetés végére. Egyrészt uniós pénzekből a volt tápéi általános iskola épületének felújítása, erre a célra való átalakítása már befejeződött. Másrészt városi pletykák szerint a helyi MSZP-nek a nevelőotthon jelenlegi, Szőregi úti ingatlan telkével is komoly szándékai lehetnek, és a telek értékesítésével kapcsolatban akár előre haladott folyamatok is elképzelhetők – természetesen mindez a nyilvánosság kizárásával, a háttérben.Sajnos a legfontosabb kérdés, amely mentén egy ilyen döntést meg kellene hozni, az utóbbi időben a politikai viták közben elsikkadt. Azaz nagyon nehéz volt az ügy politikai adok-kapok vonatkozásáról lerántani a politikai rétegeket, és megválaszolni a következőt: A költözés mennyiben szolgálta (volna) a gyermekek és Szeged érdekeit?

A városvezetés az utóbbi néhány napban alapvetően 2 síkon „támadta” Juhász Gyula beadványát.

1. Az első ilyen sík, amely a döntést leginkább megnehezítette az volt, hogy magukat a gyermekeket és az ő állítólagos érdeküket felhasználva folytak igen erős „kommunikációs támadások” a beadvány ellenében. A helyi napilapban megjelent cikk mellett ilyen volt az a két levél, amelyet az önkormányzat részéről valakik 2 nappal a döntés előtt eljuttattak az önkormányzati képviselők postaládájába, és amelyen két, jelenleg a nevelőotthonban lakó gyermek kifejezte azt a szándékát, hogy szeretne Tápéra költözni. Ugyanakkor mi magunk még civilkánt, a Védegylet Egyesület színeiben is számtalanszor megtapasztaltuk már: az önkormányzattal szoros finanszírozási kapcsolatban álló egyes helyi médiumokban megjelenő cikkek/riportok egyáltalán nem tekinthetők kiegyensúlyozottnak, ott az önkormányzati állásponttal ellentétes vélemények gyakorlatilag nem jelenhetnek meg. Ha nem is megrendelésre készülnek  e cikkek (bár néha az egyes cikkek kiegyensúlyozatlansága kapcsán ez is felmerül), az biztos: ezekhez nagyon kritikusan kell viszonyulnunk, és ezek igazságtartalmát nem szabad „csípőből” elfogadnunk. A cikkekhez hasonlóan a képviselői postaládákba került, állítólagosan a gyermekotthonban lakó gyermekek által írt levelekkel kapcsolatban is kételyek merültek fel: nem lehetett azt ennyi idő alatt ellenőrizni, hogy ezek nem kifejezetten a gyermekeket eszközként használó, „tollba mondott” levelek voltak-e. Különösen, ha az elmúlt 8 év országos (pl. egészségügyi privatizációs kísérletek) és szegedi (pl. a Deák Ferenc utcai óvoda ügye) folyamatainak alapján szkeptikusak vagyunk a tekintetben, hogy az (MSZP-s) politikai elit mindig minden döntésében az érintettek (jelen esetben a gyermekek) javát kívánja szolgálni).
2. Az ellenérvek másik síkja a pályázati pénzek elvesztéséhez kapcsolódott. Ennek értelmében amennyiben a gyermekek nem költözhetnek be a tápéi otthonba, akkor a városnak vissza kell fizetnie az EU-s támogatást. Itt fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az nem legitimálja a városvezetés rossz döntéseit, hogy egy bizonyos ponttól már nagyon költséges lenne visszalépni egy adott változástól, így aki bármiben is kritizálni meri az adott beruházást, az Szeged érdekével ellentétesen cselekszik. Célunk ennek a tévhitnek a feloszlatása és az, hogy a jövőben ne lehessen erre hivatkozva a beruházások kivitelezése folyamán a nyilvánosságot és a szakmát kizárni, és ilyen szintű átláthatatlan működést generálni. Sajnos az utóbbi 20 évben ebben nagyon erős volt Szegeden az önkormányzat, és e folyamat szintén jól leképezte azt, amit civilként megtapasztaltunk: a rossz döntéseket meghozó önkormányzat a projektekből való kilépés költségével próbálja zsarolni a projekteket (joggal) kritizáló hangokat.

Voltak azonban hiányosságok is az önkormányzat azon érvelésében, amely szerint a gyermekeknek költözniük kellene mihamarabb Szőregről Tápéra. A legkomolyabb ilyen hiányosság az volt, hogy nem lett egyértelműen alátámasztva és bebizonyítva, hogy a tápéi új otthon alkalmasabb lenne a gyermekek számára. Így mi magunk próbáltunk meg gyermekvédelmi szakembereket ebben a kérdésben elérni, lévén az új nevelőotthon kialakításának és pályázatának folyamán a szegedi városvezetés ezt végig elmulasztotta megtenni. A megkeresések alapján ezeknek a szakembereknek is voltak fenntartásaik az átalakítással kapcsolatban, és elmondásuk szerint a kisebbik rossz (azaz a jobb döntés) az, ha a gyermekek a Szőregi úton maradnak.

Végül tehát szavazatunkat a fentiek figyelembevételével hoztuk meg, alapvetően 3 okból kifolyólag:

1. Erőteljesen felmerült bennünk annak gyanúja, hogy a városvezetés a gyermekeket PR-célra használja fel a folyamatban. Blöfföléssel és különböző hatásvadász eszközökkel bizonyos oldalra billenteni a szavazatokat, számunkra ez elfogadhatatlan politikai magatartás.
2. Nem legitimálja a városvezetés rossz döntéseit az utóbbi 8 (vagy akár 20) évnek az az ebben az ügyben is nagyon jól lekövethető zsarolási gyakorlata, hogy egy bizonyos ponttól már nagyon költséges lenne visszalépni egy adott változástól, így aki bármiben is kritizálni meri az adott beruházást, az Szeged érdekével ellentétesen cselekszik. A városvezetés projekt melletti érvei tehát számunkra „nem állnak meg”, így mindenképpen igyekeztünk a gyermekek érdekeit figyelembe véve dönteni.
3. Ennek kapcsán az általunk megkérdezett gyermekvédelmi szakemberek szerint a gyermekek számára a kisebbik rossz (azaz a jobb döntés) az, ha a gyermekek a Szőregi úton maradnak.

Önkormányzati cégvezetők leváltása, új felügyelőbizottságok megalakítása

A Fidesz és az MSZP között óriási vita alakult ki ezzel az üggyel kapcsolatban. A probléma a délelőtti nyílt-, és a délutáni zárt ülés előtt is napirendre került. Az MSZP-s képviselők kivonultak a zárt ülésről, Szentistványi István ezzel szemben bent maradt az ülés további részén.

A cégvezetők leváltásának módjával alapvetően két síkon merültek fel problémák számunkra. Egyrészt számunkra az elbocsátások melletti fidesz-es érv nem „állt meg”. A fidesz ugyanis azzal érvelt a leváltás mellett, hogy mivel Botka László akadályozza az átvilágítást, le kell váltani a cégvezetőket. Számunkra ez az ok-okozati kapcsolat nem olyan egyértelmű, és nem értjük: miért kell embereket elbocsátani azért, mert a polgármester olyan, amilyen.

Másodszor, a Fidesz által előterjesztett cégvezetőkről senkinek semmilyen információja nem volt a szavazás előtt. A fidsez beazonosíthatatlan személyeket jelöl a városi cégek élére, akik a Fideszen és (feltehetően) a Jobbikon kívül mindenki számára ismeretlenek voltak. Ebből is látható, hogy itt egy előre lefutott meccsről volt szó, a szegedi Fidesz-Jobbik koalíció előzetesen megegyezett ebben a kérdésben. A nyílt ülés tartása a sajnos ebben a kérdésben gyakorlatilag nem lett volna kivitelezhető, hiszen az önkormányzati törvény szerint külső személyi kérdésekben a vita és a szavazás csak zárt ülésen folyhat. De mivel a városi cégek élére jelölt személyek a szegedi közgyűlés egy része és a nyilvánosság egésze előtt teljesen ismeretlenek voltak, a nyílt ülésen történő meghallgatásuk és bemutatkozásuk mellet szavaztunk. Sajnos a fideszes és jobbikos szavazatok miatt ez a nyílt ülés nem jött létre.

A fentiek alapján természetes döntés volt részünről, hogy elutasítottuk a fidesz-jobbik többség által kinevezett új  városi cégvezetőket.

A Szegedre tervezett gázerőmű szerződésének kérdése

Ez a probléma több napirendi pontban volt „elbújtatva”. A tervezett gázerőmű a logisztikai központban valósulna meg. A nyilvánosság ennek a beruházásnak a részleteiről csak a SZÉSZ hatalmas, és rengeteg módosítással ellátott anyagában találhatott volna bármi információt. A másik anyag, ahonnan információkat lehetett szerezni, „az ingatlanok közgyűlési döntéseket igénylő kérdései”, ahol egy, a gázerőmű-beruházást előkészítő településrendezési szerződés bújt meg.

Számunkra az üggyel kapcsolatos legkomolyabb probléma az volt, hogy az önkormányzat egy ilyen, Szeged energiaviszonyait akár évtizedekre meghatározó döntést a fű alatt hozna meg.

Ugyanis csak akkor ismerheti bárki is ezen ügy részleteit, ha a fent nevesített dokumentumokban otthonosan mozog. Ráadásul ezekben az anyagokban nevesítve sincs a tervezett Gázerőmű, csak terület átsorolásról van szó, olyan környezetvédelmi vizsgálat van mellékelve hozzá, amely nem is említi, hogy az adott területen milyen beruházás valósulna meg. Ezek az anyagok így teljesen átláthatatlanok egy kívülálló számára. Ennyire átláthatatlan anyagok, és ennyire félrevezető szakértői jelentések alapján teljesen elfogadhatatlan az, hogy szerződés jöjjön létre az önkormányzat és a beruházó között, amely a folyamatot gyakorlatilag visszafordíthatatlanná teszi. (Egy településrendezési szerződésből ugyanis kilépni nagyon nehéz, ennek költsége nagyon nagy.) Így, hogy a környezeti hatástanulmány még el sem készült, és a közgyűlés pedig elfogadta a szerződést, a későbbiekben lehetetlen lesz azt, akár egy elutasító eredmény esetén is felbontani. Ezért a szerződés megkötését nagyon korainak ítéltük meg, annak megszavazását pedig lehető legkockázatosabbnak tartjuk. Ehhez képest az MSZP és a Fidesz együtt szavazott ebben a kérdésben a tervezett gázerőmű szerződésének elfogadása mellett, úgy, hogy 2 nappal korábban fideszes képviselők még nem támogatták az ügyet a bizottságokban, és ahhoz – a közgyűlés napján visszavont – halasztó módosító indítványokat is benyújtottak. Vajon mi történt itt 2 nap alatt?

Népszavazás megkönnyítése

Az SZMSZ-ben egy igen erős formai hibát találtunk: a módosított SZMSZ Szentmihályt nem sorolta be települési részönkormányzatok közé, ezért ott nem lehetett a könnyített résztelepülési népszavazást tartani. Ez egy elég nagy probléma, ha a helyi érdekérvényesítést fontosnak tartjuk. Márpedig a társadalmi részvétel intézményeinek a megerősítése az LMP tevékenységének egyik alappillére.

Ennek fényében az előterjesztésünk tartalmazott még Szentmihály kérdésén túlmenően egy másik módosítást is. Ebben a kötelezően kiírandó települési népszavazáshoz szükséges aláírások számát a jelenlegi 20%-ról 10%-ra csökkentettük. Az eddigi 20%-os küszöb országos szinten is nagyon magas, gyakorlatilag elérhetetlen volt, amely főként arra szolgált, hogy ellehetetlenítse a helyi népszavazások kiírását. A beterjesztésünk elég nagy vitát kavart a közgyűlésen belül, de végül a szocialisták (és néhány fideszes képviselő) szavazataival együtt átment ez a javaslatunk. Így mostantól a lakosság 10%-a kezdeményezhet helyi népszavazást. Ezt komoly eredménynek tekinthetjük a helyi demokrácia megerősítésében.

Egyes bizottsági elnökök jogköreinek bővítése

A Jobbik és a Fidesz egyfajta egyességre jutott abban, hogy az ő általuk vezetett egyes bizottságok elnökeinek külön jogköröket adjanak, hogy ezek a bizottsági elnökök betekintést nyerhessenek bármilyen önkormányzati szerződésbe vagy anyagba, ezeknek mindenféle külön (igénylési) procedúrája nélkül. Ezzel a koncepcióval egyet is tudtunk volna érteni, ha nem csak az adott bizottságokra terjesztették volna ki ezeket a jogköröket, hanem az összes bizottsági elnökre. Nem értünk egyet azzal, hogy egyes bizottságok fontosabbak lennének, mint bármely mások, és ezáltal mintegy rangsorolni lehessen a bizottságokat fontossági sorrend szerint. Ráadásul a beterjesztésben az adatszerzésnek egy olyan formája is benne volt, amely szerint a „kiválasztott” 3 bizottsági elnök bármikor kikérhet bizottsági anyagokat a többi „nem kiválasztott” bizottságtól, ezzel hierarchiát képezve és e 3 kiemelt bizottságot felülre helyezve az egész bizottsági struktúrában. Ez a korábbiakban elfogadott tanácsnoki tisztségeknek köszönhetően egy elképesztően hierarchizált működést eredményez. A beadvány sajnos átment a Jobbik-Fidesz koalíció szavazataival.

A közgyűlés pénteken körülbelül este 8-kor ért véget. Több-kevesebb szünettel pénteken több mint 30 napirendi pont lett átbeszélve. Az eddig kiemelt kérdéseken felül voltak ugyan nagyon fontos kérések (például a díj- és adóemeleések), ezek azonban nem váltottak ki komoly vitát, amely hosszabb kifejtést igényelne. Amennyiben mégis bárkinek bármi kérdése lenne akár ezekkel, akár a kifejtett döntésekkel kapcsolatban, azokat várjuk itt kommentként vagy a csongrad@lehetmas.hu e-mail címen levélként.